A Magyar Országos Horgász Szövetség Sportfegyelmi szabályzata
A Magyar Országos Horgász Szövetség (a továbbiakban: MOHOSZ) a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) és a sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004 (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásai alapján az Alapszabályával és a Szervezeti és Működési Szabályzatával összhangban, továbbá a Nemzetközi Édesvízi Sporthorgász Szövetség (továbbiakban: FIPSed) szabályzatait figyelembe véve az alábbi Sportfegyelmi szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) alkotta.
I. FEJEZET - ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
A szabályzat hatálya
1.§ (1) E szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a MOHOSZ versenyrendszerében részt vevő szövetségek, egyesületek, nyilvántartott (versenyzői engedéllyel rendelkező) versenyzők, csapatvezetők, csapatkapitányok, másodkapitányok, háttéremberek, szektorbírók, versenybírók, a horgászsportban tevékenységet folytató sportszakemberek, versenyszervezők által elkövetett fegyelmi vétségek elbírálása során.
(2) A jelen szabályzat rendelkezéseit azokban az eljárásokban kell alkalmazni, amelyeket a hatálybalépése után elkövetett fegyelmi vétségek miatt indítanak.
Sportfegyelmi vétségek
2.§ (1) Sportfegyelmi vétséget követ el az, aki a hazai vagy nemzetközi horgászsport tevékenysége során, vagy azzal összefüggésben
a) bűncselekményt vagy szabálysértést követ el,
b) a MOHOSZ vagy a FIPSed szabályzataiban (versenyszabályzat, versenykiírás, határozat stb.) foglalt kötelezettségét vétkesen megszegi, vagy
c) a versenyszabályzat megsértésével magának jogtalan előnyt szerez, vagy másnak jogtalan előnyt nyújt, valamint ezek bármelyikére kísérletet tesz.
(2) Etikai vétséget követ el, aki a hazai vagy nemzetközi horgászsport tevékenysége során vagy azzal összefüggésben a (1) bekezdésben felsoroltakon kívül versenyhorgászhoz, sportolóhoz, sportszakemberhez méltatlan magatartást tanúsít, és magatartásával a magyar horgászsport hazai vagy külföldi elismertségét, jó hírnevét súlyosan sérti vagy veszélyezteti.
(3) Sportfegyelmi eljárás folytatható le a MOHOSZ Alapszabályában, és egyéb szabályzataiban meghatározott előírásokat vétkesen megszegő sportszervezettel (szövetséggel, egyesülettel) szemben.
Elévülés
3. § (1) Nincs helye sportfegyelmi büntetés kiszabásának, ha a sportfegyelmi vétség elkövetése óta 3 év eltelt (a továbbiakban: elévülési határidő). Ha jogszabály az elkövetett cselekményre ennél hosszabb elévülési határidőt határoz meg, az elévülési határidő meghosszabbodik a jogszabályban foglaltaknak megfelelően.
(2) Az elévülés kezdő napja
a) a sportfegyelmi vétség megvalósulását követő nap,
b) olyan sportfegyelmi vétség esetén, amely kizárólag a kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az azt követő nap, amikor a kötelezett az e szabályzatban megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének,
c) olyan sportfegyelmi vétség esetén, amely jogellenes állapot fenntartásával valósul meg, az azt követő nap, amikor ez az állapot megszűnik,
d) külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén az eljárás alá vont személy belföldre történő visszaérkezését követő nap.
(3) A sportfegyelmi vétség miatt az eljárás alá vonttal szemben az eljáró szerv által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napján az elévülési határidő újrakezdődik.
(4) Ha a sportfegyelmi eljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be.
(5) A sportfegyelmi eljárást a sportfegyelmi vétség megvalósulását követő 5 évvel meg kell szüntetni, kivéve, ha jogszabály az elkövetett cselekményre ennél hosszabb elévülési időt határoz meg. Ebben az esetben a sportfegyelmi eljárásban a jogszabály szerinti elévülési időt követően kell az eljárást megszüntetni (abszolút elévülés).
(6) A verseny vagy versenyrendszer (bajnokság) kimenetelének, illetve eredményének jogellenes befolyásolása esetén a sportfegyelmi eljárás megindításának joga nem évül el.
A határidők számítása
4. § (1) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre, a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdőnap). A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon végződik, amelynek száma a kezdőnapnak megfelel, ha pedig a hónapban nincs ilyen nap, a hónap utolsó napján.
(2) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
A felelősségre vonást megszüntető okok
5. § A sportfegyelmi vétség büntethetőségét megszünteti
a) az eljárás alá vont személy halála, illetve az eljárás alá vont sportszervezet jogutód nélküli megszűnése,
b) az elévülés.
Kiskorúakra vonatkozó rendelkezések
6. § (1) Ha a sportfegyelmi eljárás alá vont személy kiskorú, az eljárás megindításáról törvényes képviselőjét kell értesíteni, aki köteles részt venni a sportfegyelmi eljárásban. Amennyiben a törvényes képviselő ennek nem tesz eleget, a kiskorú képviseletét a MOHOSZ által megbízott jogi képviselő látja el.
(2) Ha az eljárás adatai alapján a kiskorúval szemben előreláthatólag eltiltás kiszabására kerül sor, a meghallgatásától nem lehet eltekinteni.
(3) A kiskorú meghallgatására a törvényes képviselője jelenlétében kerül sor, kivéve, ha
a) a törvényes képviselő a sportfegyelmi vétséget a kiskorúval együtt követte el, illetve az érdekei a kiskorú érdekeivel egyébként ellentétesek,
b) a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van,
c) a kiskorúnak nincs törvényes képviselője, vagy nem állapítható meg, hogy ki a törvényes képviselője.
(4) Ha a fiatalkorú törvényes képviselője vagy képviselője az értesítés ellenére nem jelenik meg, úgy részére a végzést, illetve határozatot kézbesíteni kell azzal, hogy a határozattal szemben jogorvoslattal élhet.
II. FEJEZET - FEGYELMI VÉTSÉG MIATT ALKALMAZHATÓ JOGKÖVETKEZMÉNYEK
A személyekkel szemben alkalmazható büntetések
7. § (1) A versenyzőre, csapatvezetőre, csapatkapitányra, másodkapitányra, háttéremberre, szektorbíróra, versenybíróra és a sportszakemberre fegyelmi büntetésként
a) szóbeli figyelmeztetés,
b) írásbeli megrovás,
c) a MOHOSZ által adható juttatások és kedvezmények megvonása vagy csökkentése szabható ki.
(2) A versenyzőre az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a MOHOSZ versenyrendszerében szervezett, vagy a MOHOSZ versenynaptárában egyébként szereplő versenyen való részvételtől történő akár végleges időtartamú eltiltás.
(3) A sportszakemberre az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a sportszakmai tevékenységtől – akár végleges időtartamú – eltiltás büntetés is kiszabható.
8. § Sportszervezetre, szövetségre, egyesületre, versenyszervezőre sportfegyelmi büntetésként:
a) írásbeli figyelmeztetés,
b) a MOHOSZ által adható juttatások csökkentése (megvonása),
c) meghatározott számú versenyből, vagy a bajnokság egészéből történő – akár végleges időtartamú – kizárás,
d) a sportszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés.
9. § (1) A Horgászsport Döntőbizottság, mint elsőfokú fegyelmi tanács sportfegyelmi büntetést tárgyalás nélkül is kiszabhat, ha a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést az eljárás alá vont elismeri.
(2) Ha az eljárás alá vont vagy hozzájárulásával jogi képviselője a fegyelmi intézkedésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérte, a fegyelmi intézkedés hatályát veszti és a Horgászsport Döntőbizottság elnöke tárgyalást tűz ki.
(3) A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a MOHOSZ elnökéhez címzett fellebbezésnek van helye.
A sportfegyelmi büntetés célja és kiszabásának elvei
10. § (1) A sportfegyelmi büntetés legfőbb célja a nevelés és a megelőzés. Ennek megfelelően a sportfegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjék a sportfegyelmi vétség súlyához, az eljárás alá vont vétkességének fokához, továbbá az enyhítő és súlyosbító körülményekhez.
(2) Büntetés kiszabásakor és az intézkedés alkalmazásakor figyelembe kell venni a sportfegyelmi vétség elkövetésének időpontját megelőző két éven belül az elkövető által elkövetett ugyanolyan vagy hasonló jellegű sportfegyelmi vétség miatt történt felelősségre vonást.
(3) Ha az eljárás alá vont a sportfegyelmi büntetés hatálya alatt újabb fegyelmi eljárás alapjául szolgáló sportfegyelmi vétséget követ el, ugyanaz a sportfegyelmi büntetés ismételten kiszabható.
(4) A sportfegyelmi eljárás során érvényesülnie kell az alkotmányos elveknek, így különösen az ártatlanság vélelmének, a közvetlenségnek, a nyilvánosságnak, a bizonyítás szabadságának és a jogorvoslat lehetőségének.
A próbaidő
11. § (1) A határozott időtartamra szóló, egy évet meg nem haladó sportfegyelmi büntetés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha az eljárás alá vont körülményeire, valamint az elkövetett sportfegyelmi vétségre figyelemmel vélelmezhető, hogy a büntetés célja a büntetés végrehajtása nélkül is elérhető.
(2) A próbaidő egy évtől három évig terjedhet.
(3) A próbaidőre felfüggesztett sportfegyelmi büntetést végre kell hajtani, ha az eljárás alá vonttal szemben a próbaidő alatt elkövetett sportfegyelmi vétség miatt írásbeli figyelmeztetésnél, illetve írásbeli megrovásnál súlyosabb sportfegyelmi büntetést alkalmaznak.
III. FEJEZET - A SPORTFEGYELMI ELJÁRÁS
1.AZ ELJÁRÁS RÉSZTVEVŐI
Az eljárás szervek
12. § (1) A sportfegyelmi eljárást első fokon a Horgászsport Döntőbizottság folytatja le.
(2) A sportfegyelmi eljárást másodfokon az Elnökség, mint Fegyelmi Fellebbviteli Bizottság folytatja le.
(3) A Horgászsport Döntőbizottság elnöke a Bizottság öt tagjából tagjaiból jelöli ki a három fős eljáró tanács elnökét és tagjait. Az eljárásban és döntéshozatalban az eljáró tanács elnökeként, illetve tagjaként nem vehet részt, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem működhet közre:
a) az eljárás alá vont versenyző, sportszakember Polgári Törvénykönyvben meghatározott hozzátartozója;
b) akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként hallgattak meg;
c) akinek a sportfegyelmi büntetés megállapításához vagy annak elmaradásához érdeke fűződik;
d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el;
e) a másodfokú eljárásban, aki az első fokú eljárásban a sportfegyelmi bizottság elnöke, tagja volt.
(4) Az eljáró tanács elnöke, a tagja, illetve a jegyzőkönyvvezető az összeférhetetlenséget köteles a Horgászsport Döntőbizottság elnökének bejelenteni, és tevékenységét az eljárásban egyidejűleg megszüntetni. Az eljáró tanács elnökének, tagjának, illetve a jegyzőkönyvvezető összeférhetetlenségét az eljárás alá vont is – az annak alapjául szolgáló tényről való tudomásszerzést követően haladéktalanul – bejelentheti. Összeférhetetlenség megállapítása esetén a Horgászsport Döntőbizottság elnöke az eljáró tanács elnökét, a tagot, illetve a jegyzőkönyvvezetőt az eljárásból kizárja, helyette új elnököt, tagot vagy jegyzőkönyvvezetőt jelöl ki és rendelkezik az eljárásnak az elnök, a tag, illetve a jegyzőkönyvvezető tevékenységével érintett részében történő megismétléséről. Amennyiben az összeférhetetlenség a Horgászsport Döntőbizottság elnökét érinti, úgy a MOHOSZ elnöke, a MOHOSZ elnökét érintő esetben a MOHOSZ elnöksége dönt az eljáró sportfegyelmi tanács összetételéről.
Az eljárás alá vont személy
13. § (1) Eljárás alá vont személy az, akivel szemben a sportfegyelmi eljárást lefolytatják.
(2) Az eljárás alá vont személy jogosult megismerni, hogy milyen cselekmény miatt és milyen tények és bizonyítékok alapján folyik ellene sportfegyelmi eljárás.
(3) Az eljárás alá vont személy az eljárás valamennyi szakaszában az eljárás résztvevőihez kérdéseket intézhet, észrevételeket, indítványokat tehet, az eljáró szervtől felvilágosítást kérhet.
(4) Az eljárás alá vont személy az ügy iratait az eljárás bármely szakaszában megtekintheti, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet.
(5) Az eljárás alá vont személy az eljárás során jogi képviselőt vehet igénybe. A jogi képviselő meghatalmazását írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A jogi képviselő köteles írásbeli meghatalmazásának eredeti példányát vagy annak hitelesített másolatát az eljáró szervnek első nyilatkozattételekor bemutatni. A meghatalmazás visszavonására, felmondására és ezek bejelentésére a meghatalmazásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
A tolmács
14. § (1) Ha a nem magyar anyanyelvű személy az eljárás során az anyanyelvét vagy az általa értett
nyelvet kívánja használni, tolmácsot kell igénybe venni.
(2) A sportfegyelmi eljárás során jeltolmács közreműködését kell biztosítani, amennyiben az eljárás alá vont személy hallássérült. Az eljárás alá vont látássérült személy kérésére a jegyzőkönyvet és a határozatot Braille-írásban is el kell készíteni.
(3) E szabályzat szakértőre vonatkozó rendelkezései a tolmácsra is megfelelően irányadóak. Tolmácson a fordítót is érteni kell.
(4) A tolmács díját és költségeit a MOHOSZ viseli.
2. AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
Az eljárás megindításával kapcsolatos cselekmények
15. § (1) A Horgászsport Döntőbizottság elnöke sportfegyelmi vétség elkövetésének megalapozott gyanúja esetén, az e Szabályzatban meghatározott személlyel vagy sportszervezettel szemben sportfegyelmi eljárást indít.
(2) A MOHOSZ elnöksége, a MOHOSZ valamely bizottságának elnöke, az aktuális versenybíróság elnöke vagy az, akinek a jogát vagy jogos érdekét a fegyelmi vétség sértette, indítványozhatja a Horgászsport Döntőbizottság elnökénél a sportfegyelmi eljárás megindítását.
(3) A Horgászsport Döntőbizottság elnöke nyolc napon belül írásban, a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti hivatalos iratként, tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldemény megküldésével vagy – ha ahhoz az eljárás alá vont személy előzetesen hozzájárult – elektronikus úton értesíti az eljárás alá vont személyt, illetve a sportszervezetet a sportfegyelmi eljárás megindításáról.
(4) Az értesítésben meg kell jelölni:
a) a sportfegyelmi eljárás tárgyát és megindításának jogalapját;
b) a sportfegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekményt;
c) az eljárás alá vont személy meghallgatásának, illetve a tárgyalás helyét és időpontját.
(5) Az értesítéshez egyidejűleg csatolni kell a sportfegyelmi eljárás elrendelésének alapjául szolgáló, az eljárás során bizonyítékként felhasználható iratok másolatát is.
(6) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább öt munkanappal korábban megkapják.
(7) Ha a sportfegyelmi eljárás alá vont személy kiskorú a Kiskorúakra vonatkozó rendelkezések (6. §) szerint kell eljárni.
(8) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy az értesítést nem veszi át, az értesítést a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.
(9) Ha az értesítés a Horgászsport Döntőbizottsághoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az értesítést a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon – az ellenkező bizonyításig – kézbesítettnek kell tekinteni.
(10) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított 8 napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy a címzett önhibájának hiányát valószínűsítik.
(11) A kérelmet a Horgászsport Döntőbizottság elnöke bírálja el. A kérelem előterjesztésének a sportfegyelmi eljárás megindítására halasztó hatálya van. Ha a Horgászsport Döntőbizottság elnöke a kérelemnek helyt ad, a sportfegyelmi eljárás megtartására új határidőt tűz ki, amellyel szemben igazolási kérelem ismételt előterjesztésének nincs helye.
(12) Az elektronikus kézbesítés
a) versenyző esetén a versenyengedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a versenyző által;
b) sportszakember esetén a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésekor a sportszakember által;
c) a sportszövetség versenyrendszerében részt vevő sportszervezet, versenyszervező esetén a sportszervezet, versenyszervező által a versenyrendszerben (bajnokság) szervezett első verseny (mérkőzés) megrendezését megelőzően legalább 15 nappal megjelölt elektronikus elérhetőségre (e-mail) történik.
(13) Ha az értesítés az elektronikus elérhetőségre történik, az értesítést akkor kell kézbesítettnek tekinteni, ha a címzett által elektronikusan visszaigazolásra kerül az értesítés kézbesítése. Ha a címzett az elküldést követő 3 napon belül nem igazolja vissza a kézbesítés megtörténtét, úgy postai úton kell az értesítést megküldeni.
3. A SPORTFEGYELMI TÁRGYALÁS
A sportfegyelmi tárgyalás tartása
16. § (1) A sportfegyelmi tárgyalást legkésőbb az eljárás megindításáról szóló értesítés eljárás alá vont általi kézhezvételétől számított tizenöt napon belül meg kell tartani.
(2) Ha a tárgyaláson az eljárás alá vont személy vagy törvényes képviselője nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vont személyt és jogi képviselőjét szabályszerűen idézték, és írásban a tárgyalást megelőző napig nem jelezték a Horgászsport Döntőbizottság elnöke felé, hogy a tárgyaláson önhibájukon kívüli okból nem tudnak részt venni. Ellenkező esetben a Horgászsport Döntőbizottság új tárgyalást tűz ki.
(3) Az eljárás lefolytatható akkor is, ha az eljárás alá vont személy vagy jogi képviselője kérte, hogy a tárgyalást az eljáró szerv távollétében is tartsa meg.
(4) A tárgyalást a Horgászsport Döntőbizottság elnöke (a továbbiakban: elnök) vezeti.
(5) A sportfegyelmi tárgyalás nyilvános. Az elnök a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja.
A tárgyalás megnyitása
17. § (1) A tárgyalást az elnök az ügy megjelölésével nyitja meg, majd az értesítettek számbavételét követően - amennyiben a tárgyalás megtartásának nincs akadálya - felhívja a tanúkat a tárgyalóterem elhagyására.
(2) Az elnök ismerteti a sportfegyelmi vétség elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait, továbbá az iratok tartalmából mindazt, amit az ügy eldöntése szempontjából lényegesnek tart.
(3) Az eljárás alá vont személy az ismertetés kiegészítését kérheti.
A tárgyalás lefolytatása
(1) A tárgyalást az eljárás alá vont személy meghallgatásával kell kezdeni. Amennyiben az eljárás alá vont személy nincs jelen a tárgyaláson, úgy az üggyel kapcsolatos korábbi nyilatkozatát kell felolvasni.
(2) Az eljárás alá vont személyt a még meg nem hallgatott eljárás alá vont személyek távollétében kell meghallgatni.
(3) Ha az eljárás alá vont személy meghallgatására tartós akadályoztatása miatt az eljárás időtartama alatt nem kerülhet sor, a fegyelmi vétség elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és nyolcnapos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését írásban terjessze elő.
(4) A bizonyítás felvételének sorrendjét és terjedelmét az elnök állapítja meg.
(5) Az elnök a bizonyítási indítványok felől külön indokolás nélkül dönt, elutasításukat csak az érdemi döntésben kell indokolni.
(6) A Horgászsport Döntőbizottság az ügyet lehetőleg egy tárgyalási napon befejezi. Ha az ügy terjedelme, a bizonyítás kiegészítése miatt vagy egyéb okból szükséges, az elnök a tárgyalást legfeljebb tizenöt napra elnapolhatja.
(7) Ha a tárgyalás megtartásának akadálya van, az elnök a tárgyalást elhalasztja.
4. A BIZONYÍTÁS
A bizonyítás elvei
19. § (1) A tárgyaláson a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást kell lefolytatni, amely során a Horgászsport Döntőbizottság tanút, szakértőt hallgathat meg, valamint tárgyi bizonyítékként iratokat, fénykép-, hang- és filmfelvételt szerezhet be, továbbá szemlét tarthat.
(2) A Horgászsport Döntőbizottság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok az érdemi döntés meghozatalához nem elegendőek, a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást folytat le.
(3) Az eljárás alá vont személy nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására.
(4) Az eljárásban szabadon felhasználható minden olyan bizonyítási eszköz, amely a tényállás megállapítására alkalmas lehet.
(5) Köztudomású tényeket, továbbá azokat a tényeket, melyekről az eljáró szervnek hivatalos tudomása van, nem kell bizonyítani.
(6) A bizonyítás mellőzhető azokban a kérdésekben, amelyeknek a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentőségük, vagy amelyek bizonyítása a sportfegyelmi vétséghez képest aránytalan érdeksérelemmel, illetve költséggel járna.
A bizonyítás eszközei
20. § (1) A bizonyítás eszközei különösen a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat, a szemle és az eljárás alá vont vallomása.
(2) Az eljárásban bizonyítékként felhasználhatóak azok a bizonyítási eszközök is, melyeket az arra feljogosított szervek vagy hatóságok törvényes eljárásuk keretében szereztek meg.
Az eljárás alá vont személy vallomása
21. § (1) A meghallgatást megelőzően - a tárgyalás többi részvevőjének távollétében - személyazonosító igazolványa, ennek hiányában egyéb személyazonosságot igazoló igazolványa, illetve nyilatkozata alapján meg kell állapítani az eljárás alá vont személy (sportszervezet esetén annak meghatalmazottja) személyazonosságát (nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét), lakóhelyét és személyazonosító okmányának számát.
(2) Az eljárás alá vont személy meghallgatásának megkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, illetve azt bármikor megtagadhatja, továbbá, hogy amit mond, az bizonyítékként az eljárásban felhasználható vele szemben.
(3) Ha az eljárás alá vont személy a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell őt arra, hogy ez a körülmény az eljárás folytatását nem akadályozza, ő viszont a védekezésnek erről a módjáról lemond.
(4) Az eljárás alá vont személynek módot kell adni arra, hogy vallomását összefüggően előadhassa. Ezek után hozzá kérdések intézhetők.
A tanúvallomás
22. § (1) Tanúként az hallgatható meg, akinek olyan tényről van tudomása, amelynek az ügy szempontjából jelentősége van.
(2) A tanú idézésre köteles megjelenni és vallomást tenni.
(3) A tanú kérelmére a megjelenésével felmerült költséget a MOHOSZ megtéríti. Erre a tanút meghallgatásának befejezésekor figyelmeztetni kell.
A tanú meghallgatása
23. § (1) A tanú meghallgatása egyenként, rendszerint az eljárás alá vont személy jelenlétében történik. Az eljárás alá vont személy távolmaradása azonban a tanú meghallgatásának nem akadálya.
(2) A meghallgatást megelőzően meg kell állapítani a tanú személyazonosságát (nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét), lakóhelyét, személyazonosító okmányának számát. E kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha a vallomástételt egyébként megtagadhatja.
(3) A kiskorú tanú meghallgatásán törvényes képviselője köteles részt venni.
(4) A kiskorú idézéséről a törvényes képviselőjét azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. A kiskorú tanút törvényes képviselője útján kell idézni, illetve értesíteni.
(5) Az adatfelvételt követően tisztázni kell, hogy nincs-e a tanú vallomástételének akadálya.
(6) Amennyiben a tanú vallomástételének nincs akadálya, őt a vallomás megkezdése előtt figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire.
(7) A tanúhoz kérdések intézhetők, a tanúnak módot kell adni arra, hogy vallomását összefüggően adja elő.
(8) Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, az eljáró szervnek meg kell kísérelnie az eltérés okának tisztázását.
A tanú vallomástételének akadályai
24. § (1) A tanúvallomást megtagadhatja
a) az eljárás alá vont személy hozzátartozója,
b) az, aki magát vagy hozzátartozóját fegyelmi- vagy más vétség, avagy bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben,
c) az, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles - kivéve, ha ez alól felmentették - a titoktartási kötelezettséggel érintett kérdésben,
d) az, aki foglalkozásánál, hivatásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomásával e kötelezettségét megsértené.
(2) Nem hallgatható ki tanúként az, akitől testi vagy szellemi fogyatékossága miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás.
A szembesítés
25. § Ha az eljárás alá vont személyek és a tanúk vallomásai egymással ellentétesek, az ellentétet szükség esetén szembesítéssel lehet tisztázni. A szembesítettek a vallomásukat egymással élőszóban közlik; megengedhető, hogy egymásnak kérdéseket tegyenek fel.
A szakvélemény
26. § (1) Ha a sportfegyelmi felelősségre vonás szempontjából jelentős, bizonyítást igénylő tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, az eljáró fegyelmi tanács szakértőt bízhat meg.
(2) Szakértőt az eljárás alá vont személy is megbízhat.
(3) A szakértő jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek, e célból az ügy iratait megtekintheti, az eljárási cselekményeknél jelen lehet, az eljárás alá vont személytől és a tanúktól felvilágosítást kérhet. Ha ez a feladatának teljesítéséhez szükséges, a megbízótól és az eljárásban résztvevőktől újabb adatokat, iratokat és felvilágosítást kérhet. A szakértő a megbízás alapján a neki át nem adott tárgyat megtekintheti, megvizsgálhatja, mintavételt végezhet.
(4) Az eljárás alá vont személy köteles a szakértővel együttműködni, és a számára szükséges információkat megadni, szükség esetén a tárgyi bizonyítás eszközeit átadni.
(5) Ha a szakvélemény hiányos, önmagával ellentmondó megállapításokat tartalmaz, az eljáró fegyelmi tanács felhívására a szakértő köteles a kért felvilágosítást megadni, illetve a szakvéleményt kiegészíteni.
(6) Ha a szakértőtől kért felvilágosítás vagy a szakvélemény kiegészítése nem vezetett eredményre, más szakértő is megbízható.
(7) A szakértő megbízásáról szóló végzésnek meg kell jelölnie
a) a szakértői vizsgálat tárgyát és azokat a kérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia,
b) a szakértő részére átadandó iratokat és tárgyakat,
c) a szakvélemény előterjesztésének határidejét.
A tárgyi bizonyítási eszköz
27. § (1) Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan dolog, amely a sportfegyelmi vétség elkövetésének nyomait hordozza, amely a sportfegyelmi vétség elkövetése útján jött létre, amelyet a sportfegyelmi vétség elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a sportfegyelmi vétséget elkövették.
(2) Amennyiben a tárgyi bizonyítási eszköz nem áll rendelkezésre, akkor a sportfegyelmi vétséggel kapcsolatos egyedi tulajdonságainak leírását rögzítő iratot vagy fényképet kell az iratokhoz csatolni.
Az okirat
28. § (1) Az okirat a sportfegyelmi felelősségre vonás szempontjából jelentős tény, adat, esemény vagy nyilatkozat megtételének igazolására alkalmas irat.
(2) Az okiratra vonatkozó rendelkezések érvényesek minden olyan tárgyra, amely műszaki vagy vegyi úton adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel, vagy elektronikus vagy mágneses adathordozó, stb.).
(3) Vallomást (nyilatkozatot) tartalmazó okirat akkor is felhasználható, ha a vallomást tevő, illetve a nyilatkozat készítője egyébként kihallgatható.
(4) Az okirat teljes felolvasása helyett annak lényeges tartalma ismertethető, kivéve, ha a bizonyítás szempontjából az okirat szó szerinti szövegének ismertetésére van szükség.
A szemle
29. § (1) Amennyiben a tényállás tisztázásához személy, tárgy vagy helyszín közvetlen megtekintése, illetve megfigyelése szükséges, a Horgászsport Döntőbizottság szemlét rendel el. Ennek során
a) a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető,
b) helyszíni szemle tartható.
(2) A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket kell rögzíteni. A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges felvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) A szemle időpontjáról és helyszínéről az eljárás résztvevőit értesíteni kell.
5. TOVÁBBI ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK
Az eljárás befejezése
30. § (1) Az első fokú eljárást a megindításától számított harminc napon belül döntéshozatallal be kell fejezni. Az ügy bonyolultsága esetén az eljáró szerv az eljárás határidejét legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
(2) Amennyiben a Horgászsport Döntőbizottság az ügyet érdemi döntésre alkalmasnak ítéli, úgy az eljárás befejezetté nyilvánítása előtt lehetőséget kell adni a tárgyaláson jelenlévő eljárás alá vont személy, illetőleg jogi képviselője részére, hogy az üggyel kapcsolatos álláspontját kifejtse.
(3) A nyilatkozatokat követően a Horgászsport Döntőbizottság zárt ülésen hozza meg a sportfegyelmi döntést, melyet nyomban nyilvánosan kihirdet.
Az eljárás felfüggesztés
31. § (1) A Horgászsport Döntőbizottság az eljárást felfüggesztheti,
a) ha az ügy érdemi elbírálása olyan kérdés előzetes eldöntésétől függ, amelyben a döntés más szerv hatáskörébe tartozik,
b) legfeljebb az akadály megszűnéséig, ha az eljárás alá vont személy önhibáján kívül védekezését nem tudja előterjeszteni,
c) legfeljebb a büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, ha a sportfegyelmi vétség alapján büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, feltéve, hogy az abban feltárt bizonyítékok, illetve az ítélet meghozatala nélkül a tényállás tisztázása a fegyelmi eljárást jelentősen megnehezítené,
d) a bizonyítás befejezéséig, ha a Horgászsport Döntőbizottság kezdeményezésére a bizonyítást más szerv folytatja le.
(2) Az eljárás felfüggesztése az elévülés tartamába nem számít be.
Az eljárás megszüntetése
32. § (1) Meg kell szüntetni az eljárást, ha
a) annak tartama alatt az eljárás alá vont személy elhalálozik, vagy az eljárás alá vont sportszervezet jogutód nélkül megszűnik;
b) a cselekményt már korábban jogerősen elbírálták;
c) a cselekmény elévült;
d) a cselekmény nem sportfegyelmi vétség;
e) a sportfegyelmi vétséget nem az eljárás alá vont személy követte el, illetve ha az eljárás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a sportfegyelmi vétséget az eljárás alá vont személy követte el.
(2) Meg kell szüntetni az eljárást a felelősségre vonást kizáró vagy megszüntető ok fennállása esetén is.
A jegyzőkönyv
33. § (1) A tárgyalásról, illetőleg az egyéb eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet egyidejűleg, hangfelvétel esetén pedig legkésőbb nyolc munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ügy irataival együtt kell kezelni.
(2) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető készíti. Nem szükséges jegyzőkönyvvezető alkalmazása, ha a Horgászsport Döntőbizottság elnöke a tárgyalás vagy egyéb eljárási cselekmény anyagát egyéb módon (pl. hangfelvétel készítésével) rögzíti.
(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) az eljárási cselekmény és a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét,
b) az eljáró fegyelmi tanács megnevezését, az eljáró fegyelmi tanács jelen lévő tagjainak nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot,
c) az eljárási cselekményben érintett személy nevét és lakcímét, eljárásjogi helyzetét és egyéb elérési lehetőségét,
d) az eljárási cselekményben érintett személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét,
e) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat,
f) az eljárási cselekményben érintett személy által elmondottak lényegét,
g) a bizonyítékok ismertetésének a megtörténtét, valamint a bizonyítási eljárásnak a fegyelmi ügy eldöntéséhez szükséges lényeges megállapításait.
(4) A tárgyalásról készült hang- vagy videofelvétel helyettesítheti a jegyzőkönyvet, ha annak írásba foglalását az eljárásban résztvevők egyike sem kéri, vagy annak tartalmi elemeit a döntésbe foglalták. (5) A hangfelvételre, valamint a videofelvételre a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A hangfelvételt, valamint a videofelvételt hordozó eszközt az iratokhoz kell csatolni.
6. A HORGÁSZSPORT DÖNTŐBIZOTTSÁG DÖNTÉSEI
Határozat és végzés
34. § (1) A Horgászsport Döntőbizottság az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült egyéb döntést igénylő kérdésben végzést hoz.
(2) A Horgászsport Döntőbizottság a sporttevékenységtől, illetve sportszakmai tevékenységtől való eltiltás fegyelmi büntetést azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
A döntés
35. § (1) A fegyelmi döntés rendelkező részből és indokolásból áll. A döntésben bevezetésként meg kell jelölni, hogy a döntést melyik eljáró szerv hozta, továbbá az eljárás alá vont személy nevét.
(2) A döntés rendelkező részének tartalmaznia kell
a) az ügy tárgyát és az ügyiratszámot,
b) az eljárás alá vont személy azonosítására szolgáló adatait,
c) annak megállapítását, hogy eljárás alá vont személy a sportfegyelmi vétséget elkövette, vagy az eljárás megszüntetését,
d) sportfegyelmi vétség elkövetésének megállapítása esetén a kiszabott büntetés fajtáját, mértékét, időtartamát, a sportfegyelmi döntéssel szembeni jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást, az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viseléséről való döntést,
(3) A döntés indokolásának tartalmaznia kell
a) a megállapított tényállást;
b) a bizonyítási eljárás eredményeképpen elfogadott vagy mellőzött bizonyítékokat,
c) a döntés alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezéseket,
d) a sportfegyelmi szabályzat vonatkozó rendelkezéseit;
e) az enyhítő és súlyosbító körülmények értékelését és a sportfegyelmi büntetés mértékének indokolását,
f) a sportfegyelmi eljárás megszüntetése esetén a megszüntetési okokat igazoló tényeket és adatokat,
g) a döntéshozatal helyét, idejét, az eljáró fegyelmi tanács tagjainak aláírását.
A döntés közlése, kijavítása és kiegészítése
36. § (1) A Horgászsport Döntőbizottság az eljárás befejezésétől számított nyolc napon belül köteles döntését írásba foglalni, és az eljárás alá vonttal, valamint az eljárás kezdeményezőjével - amennyiben a tárgyaláson nem volt jelen, vagy az eljárás tárgyalás tartása nélkül zajlott - az idézés szabályai szerint közölni, és a döntés rendelkező részét a MOHOSZ hivatalos honlapján anonimizált módon nyilvánosságra hozni.
(2) A Horgászsport Döntőbizottság a döntését név-, szám-, számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén kijavítja.
(3) A Horgászsport Döntőbizottság a döntését kiegészíti, ha valamely lényeges kérdésről nem rendelkezett.
(4) A kijavítás tényét, illetve a kiegészítésről szóló döntést közölni kell. A kiegészítésről szóló döntés ellen fellebbezésnek van helye.
7. JOGORVOSLAT
A fellebbezés
37. § (1) A Horgászsport Döntőbizottság határozata ellen - a kézbesítéstől számított 15 napon belül - fellebbezésnek van helye.
(2) Fellebbezést terjeszthet elő az eljárás alá vont személy, illetve sportszervezet, valamint az, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat érinti.
(3) Önálló fellebbezésnek van helye
a) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
b) az eljárást megszüntető,
c) az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott,
d) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító és
e) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott szóló első fokú végzés ellen.
(4) A végzéssel szemben - a kézbesítéstől számított 8 napon belül - van helye fellebbezésnek.
(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatállyal bír, kivéve amennyiben a Horgászsport Döntőbizottság a határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilvánította.
A fellebbezés bejelentése
38. § (1) A határozat ellen a közléstől számított tizenöt napon belül írásban lehet fellebbezni.
(2) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat. A szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.
(3) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
(4) A Horgászsport Döntőbizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja
a) az elkésett fellebbezést,
b) a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést,
c) az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést.
(5) A fellebbezést a Horgászsport Döntőbizottsághoz kell benyújtani, amely azt öt napon belül az eljárás során keletkezett iratokkal együtt továbbítja a MOHOSZ Elnökségének.
A másodfokú eljárás
39. § (1) A fellebbezésről a MOHOSZ Elnöksége, mint Fegyelmi Fellebbviteli Bizottság dönt.
(2) A másodfokú eljárásra, döntéshozatalára, a határidők számítására az első fokú eljárásra előírt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(3) A MOHOSZ Elnöksége a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
(4) A MOHOSZ Elnöksége a fellebbezési eljárást megszünteti, ha valamennyi fellebbező a fellebbezési kérelmét visszavonta.
(5) A MOHOSZ Elnöksége az iratok alapján hozza meg döntését, azonban a bonyolultabb ügyekben vagy egyéb indokolt esetben bizonyítást is lefolytathat vagy tárgyalást tarthat. A határidőket az eljárás során keletkezett iratoknak a másodfokú szervhez történt beérkezésétől kell számítani.
A másodfokú eljárásban hozott döntés
40. § (1) A másodfokú eljárásban a MOHOSZ Elnöksége az első fokú döntést
a) helybenhagyja,
b) megváltoztatja, vagy
c) megsemmisíti és az első fokon eljárt szervet új eljárásra utasítja.
(2) A másodfokú döntés a kihirdetésével válik jogerőssé és végrehajthatóvá.
(3) A másodfokú eljárás során keletkezett iratokat az első fokon eljárt szervnek kell visszaküldeni.
A fegyelmi büntetés elengedése
41. § (1) A MOHOSZ Elnöksége az időtartamban meghatározott sportfegyelmi büntetés még végre nem hajtott részét az eljárás alá vont személy kérelmére, méltányosságból elengedheti, ha
a) a sportfegyelmi büntetés időtartamának már több mint a fele eltelt, és
b) a sportfegyelmi eljárás alá vont újabb fegyelmi vétséget ez idő alatt nem követett el és az elengedésre egyébként is érdemes, vagy
c) a sportfegyelmi büntetés célja ilyen módon is elérhető.
(2) A sportfegyelmi büntetés elengedésére irányuló indokolással ellátott kérelmet a MOHOSZ Elnökségéhez kell benyújtani.
Eljárási költség
42. § (1) Eljárási költség mindaz a költség, amelyet a MOHOSZ az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt, az eljárás megindításától a sportfegyelmi büntetés végrehajtásának befejezéséig előlegezett.
(2) A sportfegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket a MOHOSZ viseli.
(3) Ha az eljárás alá vont személy sportfegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, az eljárás alá vont személy köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit.
Bírói út
43. § A MOHOSZ Elnöksége által
a) a versenyzővel szemben kiszabott a MOHOSZ versenyrendszerében szervezett, vagy a MOHOSZ versenynaptárában egyébként szereplő versenyen való részvételtől eltiltó,
b) a sportszakemberrel szemben kiszabott sportszakmai tevékenységtől eltiltó
fegyelmi büntetéssel szemben a döntés kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel bírósághoz fordulhat.
8. ELEKTRONIKUS ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK
Egyszerűsített eljárás
44. § (1) Ahol értelmezhető, és az eljárás kimenetelét, valamint a bizonyítás lefolytatását nem befolyásolhatja, a Horgászsport Döntőbizottság az egyes eljárási cselekményeket egyszerűsített eljárás keretén belül elektronikus úton is lefolytathatja.
(2) Az elektronikus úton megtartott eljárási cselekményekre a személyes jelenlétre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni, ha az elektronikus kapcsolat legalább kétirányú.
(3) Egyirányú elektronikus kapcsolat csak azoknál az eljárási cselekménynél alkalmazható, ahol a személyes megjelenés egyébként nem kötelező.
IV. FEJEZET - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
45. § A hozzátartozóra, a jogi képviseletre, a törvényes képviselőre, a meghatalmazottra, illetve a meghatalmazásra, továbbá az e szabályzatban nem szabályozott egyéb esetekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A sportfegyelmi büntetés hatálya és nyilvántartása
46. § (1) A sportoló, sportszakember fegyelmi büntetés hatálya alatt áll
a) megrovás büntetés esetén a büntetés végrehajthatóvá válásától számított egy évig;
b) a MOHOSZ által adott kedvezmények legfeljebb egy év időtartamra történő megvonása (csökkentése) büntetés esetén a megvonás időtartamának lejártát követő egy évig;
b) eltiltás büntetés esetén az eltiltás időtartamának lejártát követő három évig.
(2) A büntetés hatálya alatt a sportfegyelmi büntetésről a sportoló és a sportszakember a horgászsporttal kapcsolatos bármely jogviszonyában köteles számot adni.
(3) A büntetés hatálya alatt elkövetett újabb sportfegyelmi vétség elbírálásakor a korábbi sportfegyelmi vétség elkövetését súlyosító körülményként kell figyelembe venni.
(4) A sportfegyelmi döntéseket a Horgászsport Szakszövetségi Iroda tartja nyilván. A sportfegyelmi büntetést a hatályát követően a nyilvántartásból törölni kell.
A versenybizottság határozatainak felülvizsgálata
47. § (1) A Horgászsport Döntőbizottság elbírálja a versenybíróságok által a versenyek során meghozott határozatokkal szemben benyújtott fellebbezéseket, különös tekintettel a kizárással és óvással kapcsolatos döntésekre.
(2) A (1) bekezdés szerinti eljárásban a Horgászsport Döntőbizottság tárgyalás tartása nélkül határoz. Amennyiben az eljárásban a fellebbező, vagy más személy (tanú, versenybíró) meghallgatása szükséges, a Horgászsport Döntőbizottság személyes meghallgatást tart, amelyről jegyzőkönyvet készül. A Horgászsport Döntőbizottság határozata ellen további jogorvoslatnak hely nincs.
Hatályba lépés
48. § Ezt a sportfegyelmi szabályzatot az Elnökség 2022. január 1. napján léptette hatályba.
