MŰLEGYEZŐ ORSZÁGOS VERSENYSZABÁLYZAT
Versenyszabályzat a Műlegyező Országos Bajnokságra, módosításokkal.
Verziószám: 1.2 Elfogadva: 2024. 01. 16. Kiadva: 2024. 02. 01. Hatályos: 2024. 02. 01.
1. Rendezés, résztvevők
1.1 A nemzeti (országos) horgász bajnokságokat a Magyar Országos Horgász Szövetség (a továbbiakban: MOHOSZ) megbízásából a MOHOSZ Országos Versenyhorgász Bizottsága (a továbbiakban: OVHB) írja ki, s a MOHOSZ illetve tagszervezetei vagy az azokhoz tartozó horgász egyesületek rendezik meg.
1.2 A MOHOSZ a Nemzeti Versenysport Szövetség tagja, az országos illetve magyar bajnokság elnevezést csak az általa szervezett versenyek viselhetik. Az országos bajnokságokon való részvételnek feltétele, hogy a versenyző a jogszabályban előírt érvényes állami jeggyel, horgászkártyával, érvényes horgászegyesületi tagsággal, valamint érvényes versenyzői engedéllyel, továbbá magyar állampolgársággal rendelkezzenek. Valamennyi országos bajnokságon csakis a MOHOSZ tagszövetségeihez tartozó egyesületek csapatai, illetve tagjai vehetnek részt. A Világ- és Európa-bajnokságokon való indulás feltételeit a Nemzetközi Sporthorgász Szövetség (CIPS) és nemzetközi szövetségeinek (FIPS) szabályzatai, illetve a jelen szabályzat határozzák meg. A versenyzők kötelesek betartani a Nemzetközi Doppingellenes Bizottság (WADA) és a CIPS Doppingellenes Bizottság szabályzatában előirt rendelkezéseket.
1.3 A műlegyező országos bajnokság nyílt, nevezéses egyéni értékelésű versenysorozat.
1.4 A győztes versenyző elnyeri a műlegyező magyar országos bajnoki címet.
1.5 Az országos bajnokság nevezési díjai tartalmazzák a versenyek napjára a napi horgászjegy árát is.
2. Fogalmak és általános szabályok
2.1 Magyar Országos Műlegyező Bajnokság: Magyar Országos Műlegyező Bajnokság az adott évben legalább kettő műlegyező versenyből áll.
A versenyek megszervezésénél lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy legalább két verseny kerüljön lebonyolításra és valamennyi verseny más vízterületen. A bajnokság akkor minősül érvényesnek, ha legalább egy verseny teljeskörűen, minden fordulójával teljes időtartamban kerül megrendezésre és lebonyolításra
2.2 Forduló:
A verseny azon időbéli egysége, amelyben a versenyzők más fordó(k)tól eltérő helyezési számot kapnak eredményüktől függően. Ha a verseny több fordulóra osztott, akkor a versenyeredmény végső összegzésénél a fordulókban elért helyezések összege az elsődleges tényező az eredmény kialakításához. A verseny időrendileg fordulókra, esetlegesen etapokra osztható. Fordulók eredményeinek összessége adja a verseny eredményét. A versenyek eredményének összegzése pedig a bajnokság eredményét. Részletezés a 10. fejezetben.
2.3 Etap:
A fordulókat további időintervallumokra oszthatjuk. A versenyző etapokban elért eredménye fordulón belül összeadódik.
2.4 Horgászhely (folyóvízi vagy tavi-parti) versenyeken:
A pálya azon szakasza, melyen egy versenyző horgászhat egy időtartamban. Az időtartam lehet a forduló időtartama, vagy esetlegesen egy etap. A horgászhelyeket számozással kell kijelölni, folyó esetében a felső szakasztól folyás irányában lefelé haladva, kezdve az 1-es számmal.
A horgászhelyek között törekedni kell a 10 méter hosszú semleges zónák kialakítására, amennyiben a vízterület tulajdonsága megengedi. Azonos szektorhoz tartozó horgászhelyeknek nem szükséges egymással szomszédosan elhelyezkedni.
2.5 Verseny:
Egy adott helyszínen megrendezésre kerülő esemény.
2.6 Szektor:
A versenypálya horgászhelyeinek elhatárolt részhalmaza. A pálya több szektorból is állhat. Fordulókon belül a versenyzők azonos szektorbéli versenyzőkkel versenyeznek. A szektorok kialakításánál lehetőség szerint törekedni kell azonos számú horgászhellyel rendelkező szektorok kialakítására és szektoronként a horgászhelyek adottságainak hasonlóságára. A szektorokat megnevezés alapján kell elkülöníteni egymástól. (A megnevezés lehet nagy betű A illetve B... vagy Római szám I, illetve II...) Kivéve csónakos versenyek esetében.
2.7 Versenypálya:
Versenyzésre kijelölt horgászhelyek összessége, és az esetlegesen közöttük lévő semleges zónák.
2.8 Bíró:
A versenyszervező akár minden versenyző mellé egy személyt delegálhat, aki a verseny időtartama alatt a horgászat szabályosságát és a halak mérését ellenőrzi és felügyeli.
3. A folyóvízi versenyek általános szabályai
3.1 A helyszínen a lehetséges zavaró tényezőket, mint pl. elektromos vezeték, híd, stb. ki kell zárni, ezen okból a versenypálya horgászhelyeinek folyamatossága megszakadhat, de lehetőség szerint törekedni kell a szektoron belüli horgászhelyek megszakítás nélküli kialakítására.
3.2 A horgászhelyek kitűzésénél törekedni kell arra, hogy megközelíthető legyen més horgászhely érintése nélkül.
3.3 A versenypálya és horgászhelyei kiválasztásakor gázolható folyóvizeket kell előnyben részesíteni
3.4 A folyóvízi horgászhelyek hosszánál törekedni kell a minimum 50 méter maximum 200 méter hosszra.
3.5 A horgászhelyek kialakításánál törekedni kell arra, hogy amennyiben bíró felügyeli a horgászatot és végzi a kifogott hal mérését, úgy a bírónak be kell látnia az egész horgászhelyet, hogy nyomon tudja követni a versenyző horgászatát. Amennyiben a horgászhelyen a folyóban egy sziget található, úgy a bíró beléphet az adott horgászhelyen a vízbe, hogy a szigetről kövesse figyelemmel a versenyző horgászatát, megkönnyítve ezzel a kifogott hal mérését. Ebben az esetben a bíró legkorábban a verseny megkezdése előtt 30 perccel mehet be a szigetre.
3.6 A szervező köteles jól láthatóan és egyértelműen kijelölni és elkülöníteni a szektorokat, illetve a szektorhoz tartozó horgászhelyeket.
3.7 A versenyzők kizárólag a kijelölt horgászhelyükön belül horgászhatnak és csak a horgászhelyen belül akasztott és megfogott hal számít érvényes fogásnak.
3.8 Amennyiben a megakasztott hal átúszik egy másik versenyző horgászhelyére, abban az esetben az alábbi szabályok alkalmazandóak:
a. Amennyiben a megakasztott hal nem zavarja a versenyző társat a horgász a saját horgászhelyét EL NEM HAGYVA kifáraszthatja a halat, melyet kizárólag a SAJÁT HORGÁSZHELYÉN MERÍTHET MEG.
b. Amennyiben a megakasztott hal zavarja a versenyző társat, abban az esetben 5 PERC ÁLL RENDELKEZÉSRE, hogy visszahúzza a saját horgászhelyére a versenyző a halat. A VERSENYZŐ EBBEN AZ ESETBEN SEM HAGYHATJA EL A HORGÁSZHELYÉT!
3.9 A Folyóvízi forduló alatt megengedett a vízben gázolni. A vízbe csak és kizárólag a versenyző léphet be, kivételt képez (lsd 3.5), illetve biztonsági okokból, indokolt esetben más is. A horgász lábának kontaktban kell lennie a folyó aljával, szándékosan úszni, vagy lebegni szigorúan tilos!
3.10 A versenyző a horgászhelyet a forduló alatt, csak kivételesen indokolt esetben hagyhatja el, ellenkező esetben szankcionálást vonhat maga után.
3.11 Állóvízi versenyek versenypályája:
Állóvíz esetén a horgászati tevékenység folytatását amennyiben a környezeti feltételek megengedik a partról kell elvégezni.
A horgászhelyeket óramutató járásával megegyezően kell felszámozni, kezdve az egyes számmal.
4. Csónakos versenyek általános szabályai
4.1 Csónakos verseny esetén a szervező köteles a csónakot biztosítani a versenyzők részére, ennek költségét a nevezési díjnak fedeznie kell. Törekedni kell arra, hogy minden csónakban azonos számú versenyző legyen, amennyiben ez nem lehetséges, úgy az egyedül maradt versenyző mellé biztosítani kell egy segítőt/bírót.A csónakban azonos számú versenyzőnek kell lennie. A versenyzők sorsolás alapján (számhúzás) kerülnek egy csónakba. 1-es a 2-es számúval 3-as a 4-es számúval és így tovább.
4.2 A csónakban a kapitányi szerepet mind a két versenyző betölti, a forduló időtartalmát egyenlően elosztva. A páros számot húzó versenyző kezdi a kapitányságot, a versenyidő felétől a páratlan számot húzó versenyzőnek ezt a tisztséget átadja és a páratlan számot húzó versenyző fejezi be.
4.3 A csónak aktuális kapitánya hoz meg minden döntést, például, hogy a versenyzők a csónak melyik felén üljenek, illetve a csónak hova menjen és milyen irányban álljon a pályán. Amennyiben a csónakban bíró is tartózkodik, ezeket a döntéseket biztonsági okokból felül írhatja.
4.4 A csónakoknak legkésőbb a verseny megkezdése előtt 20 perccel el kell indítani a kikötőből.
4.5 A csónakok nem közelíthetik meg egymást 50 méterre, kivételt képez ez alól a Hámori tó kiemelt területe, de itt is fokozottan figyelni kell arra, hogy a versenyzők ne zavarják egymás horgászatát.
4.6 A versenyzőknek a horgászat során ülniük kell. Megengedett szivacsot rakni a csónak ülésére, de ennek vastagsága maximum 10 cm lehet!
4.7 A versenyző csak és kizárólag a hal szákolásakor állhat fel!
4.8 A szervező kijelölhet kiemelt területeket, ahol a csónakos párosok csak egy megadott ideig tartózkodhatnak, utána el kell hagyniuk ezt a területet átadva helyüket a többi csónakos párosnak.
5. A technikai értekezlet
5.1 A technikai értekezletet a fordulók előtt kell megrendezni, amelyen a versenyzőknek a megjelenés kötelező! A találkozó során a versenyzők általános tájékoztatásán túl, megtörténik a szektorok, illetve a horgászhelyek sorsolása. Amennyiben a versenyen bíró méri a halat, úgy az ő sorsolásuk is.
5.2 A sorsolás menet a következő képpen zajlik.
A nevezett versenyzők először névsorrendben sorsolási rendet húznak.
Ezek után az egyes számot húzó versenyző kihúzza a szektorát, majd a horgászhelyét. Következik a kettes számot húzó versenyző, majd ez így folytatódik tovább az utolsó számot húzó versenyzőig.
5.3 A megnyitót és a versenyzők bemutatását az adott verseny első fordulója előtt kell lefolytatni. Az ünnepélyes eredményhirdetést az adott verseny utolsó fordulója után kell lebonyolítani, ahol minden indulónak és a szervező bizottság tagjainak megjelenése kötelező.
5.4 Ha egy versenyző a sorsoláson igazoltan hiányzik, akkor a szervező bizottság vezetőjének vagy annak helyettesítőjének kell versenyző részére a szektor illetve versenypálya sorsolást elvégezni.
5.5 A sorsolást a szervezők, a versenyzők és a MOHOSZ hivatalos képviselőjének a jelenlétében és felügyeletével kell végezni a sorsolást.
5.6 A folyóvízi helyszínek esetében az első versenypályát a folyás szerinti felső rész végén kell kitűzni. (lsd 2.5)
6. Versenyszabályok
6.1 A versenyek és a versenyen belül a fordulók helyi adottságait figyelembe véve valamelyest el lehet térni az OVHB által elfogadott Műlegyező szabályzattól, de azt indokolni kell, és előzetesen egyeztetni kell a versenyt lebonyolító szervezet, a műlegyező szakbizottság és az OVHB között. Ha eltérés vagy változás van valamilyen kérdésben, akkor azt a verseny időpontja előtt legalább egy hónappal tudatni kell a versenyzőkkel és az OVHB honlapján is meg kell jeleníteni.
6.2 A versenyben a horgászott vízterületen nem védett halakat lehet számításba venni.
6.3 A halak hosszát az orrcsúcstól a farok végéig kell mérni.
6.4 A verseny kiírásban szűkíthető mely halfajok kerülnek beszámításra
6.5 A minimálisan elszámolható méret 18 cm, de a verseny kiírás növelheti ezt a méretet.
A megfogott hal, akkor tekinthető érvényesnek, ha a hal a pálya területén belül került megakasztásra és fárasztás közben nem több mint öt percig úszott át a másik versenypályára. (lsd. 3.9)
A következő esetekben nem lehet a fogott halat számításba venni:
a. A versenyző szándékosan vagy hanyagságból megsebesíti a halat
b. Amennyiben a hal a versenyző hibájából elpusztul
c. A hal nem a szem vonalától előre akadt horogra
6.6 Lehetőség szerint minden versenyző mellé külön bírót kell biztosítani, akiknek a verseny szabályokkal tisztában kell lenni. A bíróknak, kitűzőt vagy egyéb megkülönböztető jelzést kell biztosítani a rendező szerveknek /pl: láthatósági mellény/.
A bírónak kell:
a. ellenőrizni a felügyeletére bízott versenyző horgászati tevékenységét és felszerelését
b. ellenőriz és lemér minden egyes fogást
c. kíséri a felügyeletére bízott versenyzőt a fordulók után a versenypálya közepére, ahol a fogást hivatalos verseny jegyzőkönyvben regisztrálja (versenyszabályzat melléklete tartalmazza a verseny jegyzőkönyvet).
d. A bíró semmilyen formában nem zavarhatja a versenyző horgászatát, adott esetben a versenyző jelezheti ezt a bírónak
6.7 Kivételes esetben, ha bíró biztosítása nem lehetséges, elfogadható az egyéni, fotóval történő mérés is. A fotót a versenyző készít és minden fotót a versenybizottság hitelesít
6.8 Az elkészült felvételeken kétséget kizáróan látszani kell a mérőeszköz egyedi azonosítójának. A hal orrcsúcsának illeszkedni kell a mérőeszközhöz 0 pontjához. A hal hasi oldalának kell az egyedi mérőeszköz jelölt fele felé néznie. A fotón élesen látszódni kell faroknál lévő skálának. A fotózást követően a halat haladéktalanul és kíméletesen vissza kell engedni.
6.9 Minden versenyzőnek a verseny megkezdéséig a bíróval, vagy a versenybizottság kijelölt tagjával közösen kell megkeresnie a horgászhelyét.
6.10 A pálya elhagyása előtt a versenyzőnek és a bírónak ellenőrizni és aláírni kell a forduló jegyzőkönyvet, ezzel elfogadva a fogások érvényességét. Bármilyen a forduló során jelentkező problémát jelezni kell a jegyzőkönyvön. A megjegyzéséket mind a versenyzőnek, mind a bírónak aláírásával kell hitelesíteni.
6.11 A versenylap pontos vezetésének követelménye: az összes szükséges rovat kitöltése, az eredménylap ki nem töltött részének kihúzása.
6.12 A versenyző felelőssége:
a. A megfelelő biztonsági és életmentő felszerelések viselete, beleértve a szemüveget is.
b. A Szervezők által biztosított – név, rajtszám – azonosító kártyát jól láthatóan ki kell tűzni.
6.13 A halfogó versenyt legalább egy, háromórás fordulóban kell végrehajtani. Ha bármiféle előre nem látott esemény miatt félbeszakad a verseny (pl vihar), a fordulót érvényesnek kell tekinteni, ha az legalább egy óráig tartott. A fordulók további etapokra oszthatók, ha a versenyzők száma meghaladja a kialakítható horgászhelyek számát. A versenyzők ebben az esetben külön időintervallumban horgászhatnak a horgászhelyeken.
6.14 Amennyiben a versenyre nincs lehetőség bírók biztosítására, úgy a versenyzők mérhetnek egymásnak, illetve saját maguknak is. Abban az esetben, ha egymásnak mérnek az egyik versenyző a másik bírója, amíg bíráskodik ugyanazon szabályok vonatkoznak rá, mint a hivatalos bíróra (lsd. 6.6) Amennyiben maguknak mérnek, úgy felelősek minden szabályt betartani, alkalmazni.
6.15 A versenyzők egyszerre csak egy bottal horgászhatnak. A tartalék horgászbot összeszerelve lehet a versenyzőre erősítve, vagy a parton, de csak egy botról lóghat zsinór a vízbe!
Kivételt képez ez alól a csónakos verseny, ahol nem lehet több bot összeállítva a csónakban, még az orsó sem lehet rajtuk.
6.16 Kiemelő hálót csak abban az esetben használhatnak a versenyzők, amikor a megfogott halat kifárasztás után kiemelik. A kiemelő szák maximum 122 centi hosszú lehet. (Kivételt képez ez alól a parti forduló lsd. 7.5)
6.17 A versenyző köteles magánál tartani az előírt egy botot, egy horogszabadítót és halkiemelő szákot is.
6.18 A versenyzők vészhelyzetet kivéve nem kaphatnak külső segítséget.
6.19 A versenyző minden halat köteles megszákolni és ezt követően nem érhet a halhoz. A halat szákban kell kivinni a bíróhoz, aki kiakasztja a horgot ezzel ellenőrzi az akadás helyét és csali szabályos voltát. Mivel csak szakáll nélküli horgokat lehet használni, ezért, ha szákolás után kiesik a hal szájából a légy, ezt a fogást is érvényesnek kell tekinteni. (lsd. 6.7, 6.8)
6.20 A hal szájából minden esetben el kell távolítani a horgot, nem lehet belevágni! Az elpusztult, vagy vélhetően elpusztuló halat a bírónak, vagy versenybizottságnak kell átadni, aki gondoskodik a hal állatbarát szenvedésektől mentes elhelyezéséről.
6.21 A versenyzőnek a legnagyobb körültekintéssel és óvatossággal kell, visszaengedi a halat a vízbe.
6.22 A versenyzők a saját versenypályájukon belül szabadon mozoghatnak, a szomszédos versenyzők zavarása nélkül. A versenyző kizárólag csak a részére kijelölt terület határain belül dobhatja, vezetheti műlegyét. Fotósok és operatőrök jogosultak a versenypályára való belépésre, amennyiben nem zavarják a versenyt, és a belépést a pályabíró engedélyezi, előzetes versenyzői állásfoglalás után.
6.23 A verseny kezdetét hangjelzés jelöli. Ha nem ez hallható, akkor a bíró szava a döntő.
6.24 A második hangjelzés a verseny végét jelzi - ennek elhangzása után már csak a horgon lévő hal számít a versenybe, de csak abban az esetben, ha a hangjelzés utáni 10 percen belül a hal szákba kerül.
6.25 A hal hosszának megállapításánál a FIPS szabályokat vesszük alapul. A halak teljes hosszát kell mérni. Egy hal értékelhető és regisztrálható a versenyző javára abban az esetben, ha a hal hossza meghaladja az adott versenyhez meghatározott minimum méretet. Minden megkezdett centiméter egész centiméternek számít. Például egy 20,05 centiméter hosszúságú hal 21 centiméternek szükséges regisztrálni.
6.26 A verseny lefújása után 10 perc áll rendelkezésre a megakasztott hal kifárasztására, minden hal értékelhetőnek számít, ami a merítő hálóba kerül, parti verseny esetén nem szükséges elhagynia a partvonalat.
TILOS A HAL HOSSZÁNAK BÁRMINEMŰ MANIPULÁLÁSA, MÓDOSÍTÁSA, PÉLDÁUL: FAROK ÚSZÓJÁT ELMOZDÍTANI A MÉRŐ CSŐBEN, HOGY HOSSZABBNAK TŰNJÖN! AMENNYIBEN EZ MÉGIS MEGTÖRTÉNIK, ÚGY AZ ADOTT FOGÁS ÉRVÉNYTELEN!
7. Horgász felszerelésre vonatkozó szabályok
7.1 Legyező bot:
a. A horgászbotnak hagyományos legyező botnak kell lennie és hossza nem lehet hosszabb, mint 366 cm (12 láb)
b. A verseny során a horgásznál több bot is lehet összeszerelve, mindaddig amíg csak egy bot zsinórja van a vízben (lsd. 6.16)
7.2 Legyező zsinór:
a. Bármelyik horgászcikk gyártó által gyártott úszó, süllyedő, vagy süllyedő végű legyező zsinór használható, kivéve az ólommagos zsinórokat.
b. Minden a versenyen használt legyező zsinórnak az átmérője minimum 0,55 mm kell, hogy legyen.
c. A legyezőzsinór minimális hossza 22 méter
d. Dobófej használata nem megengedett
e. A legyező zsinórra nem rakható semmilyen olyan külső eszköz, vagy tárgy, mely süllyed, vagy lebeg, kivételt képez ezalól a legyező zsinórra tehető véghurok, konnektor.
f. A legyező zsinór végén egy szimpla hurok megengedett, amennyiben ilyen módon köti össze a versenyző a legyező zsinórt az előkével, vagy monofil zsinórral. Ennek a kötésnek, tehát a két huroknak a hossza maximum 10 cm lehet
7.3 Leader, tipet, vagy előke zsinór:
a. Leaderként, vagy előkeként használható monofil, vagy poly leader, melynek hossza a tipettel együtt nem lehet több, mint a bothossz kétszerese!
b. A leader lehet csomózott vagy csomó mentes és elvékonyodó is. a Leaderen egy szimpla hurok lehet, amivel a legyezőzsinórhoz rögzíti a versenyző. Amennyiben a leader csomózott, a csomók között minimum 30 cm távolságnak kell lennie.
c. A leaderre sem rakható semmilyen süllyedő (ólom), vagy lebegő (úszó) eszköz vagy tárgy.
d. A leaderen maximum 3 mikro gyűrű lehet melyeknek maximum külső átmérője 3 milliméter. Egy mikro gyűrűn maximum 3 csomó lehet.
e. Amennyiben úgynevezett dropper szereléket használ a versenyző, hogy kettő, vagy három legyet fel tudjon kötni, csak abban az esetben megengedett a 30 cm-nél rövidebb csomó távolság (horogkötés és dropper csomó között)
7.4 Műlegyek:
a. A versenyzők úszó (úgynevezett száraz), vagy süllyedő műlegyeket (nimfák, streamerek, nedves legyek, perdigonok...) használhatnak.
b. Minden legyet közvetlenül a leaderre, tipetre, vagy dropper zsinórra kell kötni.
c. A horogra helyezett ólom huzal nem látszódhat ki (dubbingolni kell, vagy cérna alá rejteni) és maximum a horog öbléig érhet.
d. A horgon egy darab látható súly (például tungsten fej) lehet, maximum 4 mm méretben)
e. Maximum 3 légy használható egy készségen. A legyeknek egymástól minimum 50 cm távolságban kell hogy elhelyezkedjenek, a szerelék lógó állapotában.
f. A legyeket fixen kell rögzíteni, nem csúszkálhatnak a zsinóron.
g. Kizárólag szakálnélküli horogra kötött legyek használhatók.
h. Az úgynevezett tandem legyek nem megengedettek.
i. Squirmi (gumi) anyag nem használható, illetve tilos minden formára öntött gumi, műanyag, vagy szilikon csali használata (kishal utánzatok, csonti, kukac, giliszta utánzatok, twisterek...).
7.5 Merítő háló:
a. A merítő háló anyagánál előnyben kell részesíteni szilikonból, vagy gumiból készült hálókat, vagy olyan szintetikus anyagokat érdemes használni, mely nem sérti a hal nyálka rétegét.
b. Kizárólag csomó nélküli merítő háló használható.
c. A merítő háló teljes hossza kinyitott/széthúzott állapotban nem lehet több, mint 122 cm. A hal, illetve a horgász védelme érdekében kizárólag parti horgászat esetén lehetséges hosszabb merítő hálót használni. Ebben az esetben a versenyszervező előzetes meghatározása alapján alakul a merítő háló maximum teljes hossza.
8. Versenybizottság
8.1 Versenybizottság felállítására a versenyzői találkozó előtt kerül sor. A versenybizottság feladata lesz a beérkező bárminemű panasz jogorvoslata.
8.2 A versenybizottság bemutatása az első technikai értekezleten történik.
8.3 A versenybizottság elnöke a MOHOSZ Országos Versenyhorgász Bizottságának elnöke illetve általa megbízott képviselője, a zsűri tagjai az OVHB jelenlévő tagjai és a MOHOSZ tagszövetségének, vagy annak tagegyesületének, és a szakági szakszövetség egy-egy képviselője
8.4 A bíróknak végig a verseny helyszínen kell tartózkodniuk, hogy a panaszokat megvizsgálják.
8.5 Azt a helyet, ahol egy, vagy több versenybizottsági tag megtalálható, jelölni kell. Bármely panaszt, kivéve a rangsorolást, a forduló vége után azonnal kell benyújtani. A panaszt szóban is meg lehet tenni, de azonnal írásban is meg kell erősíteni. A panasztételre a forduló végétől számítva 30 perc áll rendelkezésre.
8.6 A verseny eredményével kapcsolatos panaszokat a hivatalos eredmények közlése után kell benyújtani. A panasztételre a kihirdetés végétől számítva 30 perc áll rendelkezésre.
8.7 5 000 Ft-os letétet kell fizetni a versenybizottságnak minden írásbeli benyújtott panasz után. Ha a zsűri nem hagyja jóvá a panaszt, akkor a letét az Országos Versenyhorgász Bizottság számlájára kerül.
8.8 Minden szabályszegést és figyelmeztetést közölni kell a versenybizottság felé, amely az egyetlen testület, amely a kizárásos büntetést meghozhatja.
8.9 A versenyzőt, aki a szankció alanya, azonnal informálni kell a szankciók tényéről.
8.10 A versenybizottságnak, a bíróknak és minden versenyzőnek a szabályokról teljes tudással kell rendelkezniük és kötelességük azok maradéktalan betartása.
8.11 A versenybizottság egyszerű többséggel hozza meg döntéseit és a bizottság határozattal intézkedik az óvások elbírálásáról, valamint a bírói bejelentésekről.
8.12 A versenybizottság határozatai ellen fellebbezésnek helye nincs. Versenyzőt kizárni kizárólag a versenybizottság határozatával lehet. További szankciókat az Országos Versenybizottság hozhat.
9. Szankciók
9.1 A szabályok megsértésért a bírónak kel figyelmeztetni az adott versenyzőt. A figyelmeztetés tényét jelezni kell a versenylapon.
9.2 Az Országos Versenyhorgász Bizottság szankciói érvényesek a szabályszegésekkel kapcsolatban és döntést a versenybizottságnak kell meghoznia. A verseny közbeni szabályszegéseket a bírónak kell megállapítania, és figyelmeztetni a versenyzőt, valamint feljegyeznie azokat.
9.3 Bármelyik versenyző kizárható, ha nem etikus és nem sportszerű a viselkedése és a magatartása, vagy éppen szándékosan zavarja a másik versenyző horgászatát és halfogását.
9.4 Egy horgász kizárásakor a versenyző tovább nem folytathatja a versenyzést, és a rangsoroláskor az utolsó helyre kerül elért eredményétől függetlenül
9.5 Ha egy versenyzőt figyelmeztetnek, ezt feljegyzik, ha újabb szabályszegést követ el, akkor ezt visszaesésnek könyvelik el, és a versenybizottság dönthet a kizárásról
10. Versenyeredmény értékelése
10.1 A pontozás a következők szerint történik minden forduló esetében: Minden, a meghatározott minimum hossznál hosszabb hal számít értékelhető fogásnak.
1. Egyszeri 100 pontot kap minden értékelhető hal, valamint centinként további 20 pontot (tehát egy 18,5 cm-es hal=100+(19x20)=480 pont),
2. Minden megfogott értékelhető hal 100 pontot ér illetve a minimum hossz feletti centikért további centinként 20 pont adható (20,1 cm-es hal=100+(3x20)=120 pont – 18 cm minimum hossz esetén!)
3. Versenyszervező előzetes meghatározása esetén elégséges a halak darabszámát és a versenyzők első fogásának idejét regisztrálni.
4. Továbbá a versenyszervező meghatározhat maximálisan mérhető darabszámot is. Ebben az esetben versenyzőnként a regisztrált fogott darabszám mellett a versenyző kérheti a meghatározott darabszámú halának mérését és regisztrálását. Ilyenkor a halak hosszából számított pontszám az első kettő pont alapján alakulhat (10.1.1 vagy 10.1.2). A pontozást minden esetben a verseny előtt a mindenkori szövetségi kaptány dönti el, igazodva a horgászott víz tulajdonságához!
A megfogott halakat az orra hegyétől a farka végéig kell mérni. A FIPS által meghatározott minimum méret növekedhet, valamint a beszámítható fajok a versenyszabályban szűkülhetnek.
10.2 A fordulók értékelése minden versenyző esetén a (fogott halak hosszából és darabszámából alakuló) pontszámából alakul elsődlegesen. Szektoronként a legtöbb pontszámot gyűjtő versenyző kapja a legkisebb helyezési számot. Azonos szektoron belül a megegyező pontszámmal rendelkező versenyzők közül az kap kisebb helyezési számot, akinek a fogott halak darabszáma nagyobb. Amennyiben az azonos pontszámmal rendelkező versenyzők fogott darabszáma is azonos, úgy az azonos pontszámmal rendelkező versenyzők olyan helyezési számot kapnak, amely az általuk érintett helyezési számok átlagával egyenlő.
Példa: Három versenyző a szektorában egyenként 3400 pontot gyűjtött és közülük kettő 6 darab halat fogott, a harmadik pedig 5 darabot. Tőlük kettő versenyző gyűjtött több és egymástól eltérő pontszámot, akik 1 és 2 helyezési számot kapnak. Minden más versenyző a szektorban kevesebb pontot gyűjtött, mint az említett öt versenyző.
Ebben az esetben a három pontszámazonossággal rendelkező versenyző közül a 6 darab halat fogó versenyzők kapnak (3+4)/2=3.5 pontszámot. A harmadik pontazonossággal rendelkező versenyző 5 helyezési számot kap.
A fordulókban elért helyezési számok összege alakítja a verseny végeredményének helyezéseit. A legkevesebb helyezési számmal rendelkező versenyző nyeri a versenyt. Azonos helyezési számok esetén a legtöbb darabszámot fogó versenyző kerül előrébb, amennyiben a darabszám is megegyezik, úgy a legnagyobb halat fogó versenyző.
Amennyiben a halak darabszámából alakul ki a forduló végeredménye (10.1.3) és két vagy több versenyző azonos darabszámú halat fogott, úgy az a versenyző kerül előrébb, aki a fordulóban előbb fogta meg az első halát. Ha két vagy több forduló után azonos pontszámmal és darabszámmal rendelkezik két vagy több versenyző, akkor az a versenyző kerül előrébb, aki összességében (az első fordulóban) az első halát előbb fogta meg.
10.3 Az egyes fordulókban, ha valaki egy halat sem fogott, az helyezési számának kapja az adott szektorban horgászó versenyzők számával azonos pontot kap. Amennyiben a forduló nincs szektorokra bontva, úgy a fordulóban résztvevők számával azonos pontot kap. Aki bármilyen okból nem tudott részt venni a fordulón, az az OB-ra nevezettek számának megfelelő pontot kap.
10.4 A Bajnokság eredményének számításánál nem az adott versenyeken elért eredmények adódnak össze, hanem a versenyek fordulóiban elért helyezési számok (szektoreredmények) összege adja meg a bajnokság helyezéseit, növekvő sorrendben. Amennyiben egyezés lép fel, úgy a fordulóban elért pont dönti el (csökkenő sorrendben) a helyezéseket.
10.5 A verseny győztese az akinél a fordulók helyezési számának összege a legkisebb. Második az a versenyző akinél ez az összeg a második legkisebb és így tovább... Azonos helyezési szám esetén a halfogásban összességében elért pontszám dönt. Ismételt egyenlőség esetén a fogott halak darabszáma dönt (a több darab hal nyer). Ismételt egyenlőség esetén a leghosszabb hal dönt. Amennyiben ezek is megegyeznek, akkor holtversenyt kell hirdetni.
10.6 A verseny értékelésének összeállítását a Versenybizottság végzi, amely egyúttal hitelesíti az eredményt. Aláírások nélkül az eredmény nem véglegesíthető.
10.7 Az adott évre kihirdetett versenyek lezárultával az eredmények alapján ki kell hirdetni az országos bajnokot. A bajnokság eredményének sorrendje a bajnokságot alkotó versenyek fordulóiban elért helyezési számok összege alapján alakul. A kisebb helyezési számok jelentenek előnyt. Azonos összegzett helyezési számok esetén a fordulókban kapott pontszámok összege a másodlagos tényező (nagyobb pontszám előny), harmadlagos tényező a darabszám (nagyobb darabszám előny).
10.8 A válogatott keretet a ranglista első 10 helyezettje alkotja. A világbajnokságra utazó csapatot a válogatott kerettagságot szerzett versenyzőkből, a kapitány jelöli ki.
11. Ranglista
11.1 A műlegyező szakágban 3 év Országos Bajnokságának eredményeit egy ranglistán összesítik: aktuális év és az azt megelőző 2 év. Minden érintett versenyző legjobb 2 éve számít be a ranglistába. A ranglista elsősorban a válogatott keret kiválasztásában játszik szerepet. Az adott év ranglistájának összeállítására az adott év végén, a bajnokság lezárultával kerül sor és következő évi nemzetközi versenyekre küldeni szándékozott csapat összeállításának ez a lista képezi az alapját.
11.2 A versenyző a ranglistában évenként annyi pontot kap ahányadik helyen végzett az Országos Bajnokságokon. Azonos pontszámok esetén a versenyeken kapott (halak hosszából és darabszámából kalkulált) pontszámok összege a másodlagos tényező. Harmadlagos tényező az összegzett fogott darabszám. Az adott évi ob-én nem induló versenyző, az indulók száma+1 pontot kap.
11.3 Az Országos Bajnokságon kívül a 2024-es évben 1 darab ranglista versenyt indítunk. helyezett: -1 pont, 2. helyezett: -0,8 pont, 3. helyezett: -0,6 pont 4. helyezett: -0,4 pont 5. helyezett: -0,2 pont
11.4 A pontszerző versenyeket a szakbizottság az adott év bajnokságával egy időpontban hirdeti ki.
12. Edzés
12.1 Edzésre lehetőséget kell biztosítani a versenyt megelőzően. Az edzések idejére a versenyzőnek kell az érvényes területi engedélyről gondoskodni. Amennyiben a verseny helyszínen lehetséges, legkésőbb, a versenyt megelőzően 2 nappal a helyszínt le kell zárni, általános horgászati tilalmat kell elrendelni.
13. Egyéb szabályok
13.1 A versenyzőknek a horgászhelyen a forduló időtartama alatt Tilos a Dohányzás!
13.2 Szigorúan tilos a versenyt bármely elektromos erőmű, nagyfeszültségű távvezeték 50 méteren belüli távolságában megtartani (elektromos vezetékek, transzformátorok, hálózatok is)
13.3 Vihar esetén érvényes szabályok:
a. Ha vihar tör ki az előkészületek előtt vagy alatt: a horgászoknak nem engedélyezett, hogy a helyükön maradjanak, vagy, hogy előkészítsék a felszerelésüket. Szignál jelzi a horgászterületre való belépés elhalasztását, vagy azt, hogy hagyják abba az előkészületeket. (10-szer szaggatott hangjelzés). Ha az időjárási körülmények engedik, akkor a tervnek megfelelően a versenyt le lehet folytatni, vagy le lehet rövidíteni (a versenynek legalább egy órásnak kell lennie). Ha az időjárási körülmények nem javulnak, vagy a terv nem engedi a verseny végrehajtását, akkor a fordulót egyszerűen törlik (a versenybizottság döntése alapján)
b. Ha vihar tör ki a forduló alatt: A fordulót azonnal meg kell szakítani (a szervezők speciális folyamatos szaggatott hangjelzést adnak), és minden versenyzőnek fedezékbe kell vonulnia. Ha az időjárási körülmények engedik, a fordulót folytatni lehet, és 3-szor szaggatott hangjelzés fogja tudatni a versenyzőkkel, hogy visszatérhetnek a pozícióikhoz; egy másik jelzés, 5 perccel később pedig azt jelenti, hogy folytathatják a horgászatot. A forduló időtartamát lerövidíthetik, ha a programnak megfelelően a tervezett 3 órás fordulót nem tudják megtartani.
13.4 A versenyek két legfontosabb dokumentuma a versenykiírás és a jegyzőkönyv (versenyértékelés).
13.5 A jelen szabályzatban nem érintett kérdésekben az OVHB, FIPS-MOUCHE valamint a Versenybizottság állásfoglalásai a mérvadók.
Az OVHB által elfogadva 2021. február 12. Módosítva 2024. január. 16.
