Hol máshol lehetett volna alkalmasabb helyszíne az idei Halak Napja rendezvénynek, mint egy hajó fedélzetén a Balatonon. Március 20. egyben az idei évtől a MOHOSZ javaslatára a halőrök napja is. A központi rendezvényre kedden, a víz világnapján, március 22-én került sor.

A horgászok, a haltermelők, az akvaristák, a tudomány képviselői és a szakminisztérium jelenlévő vezetői azonban ezúttal nemcsak a halakról, hanem a halőrökről is megemlékeztek, sőt munkaköri címeket is adományoznak a legérdemesebbeknek. A MOHOSZ elnöke, dr. Szűcs Lajos a szolgálatot teljesítő közel 2000 halőr munkáját is megköszönte. 

Az agrártárca képviseletében Szentpéteri Sándor helyettes államtitkár a halászat megszüntetése utáni előremutató fejlődést méltatta, hiszen több mint 100 milliárd forinttal járult hozzá a halas ágazat a nemzeti jövedelemhez. 

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója – aki egyben a tó élővilágának megóvásával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos – arról beszélt, hogyan óvhatjuk meg a Balaton élővilágát, a halak élőhelyét a terhelések csökkentésével.

Sziráki Bence, a MA-HAL ügyvezető igazgatója a horgászokat is kiszolgáló haltermelők képviseletében 5200 tonnás horgászati célú haltelepítésről beszélt, elmondta, hogy az afrikai harcsa tenyésztésében vezetjük az európai ranglistát, de sajnálkozott is, hogy a fejenkénti halfogyasztásunk alacsony – hat és fél kilogramm –, és ennek jelentős része még mindig tengeri hal.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársától, dr. Takács Pétertől, aki többek között az akváriumi halfajok vizeinkben történő megjelenésével foglalkozik, megtudhattuk, hogy a klímaváltozás és az élőhelyek leromlása után a harmadik legnagyobb veszélyt az idegenhonos fajok térhódítása jelenti. Ezek olykor véletlenül behurcolva is kolonizálják, azaz saját gyarmatukká tehetik a vizeinket.

A halak életrevalóságában döntő, hogy számtalan szaporodási stratégiát követnek – összegezte az Liziczai Márk az Akvaristák Magyarországi Egyesületének  képviselője, egyetemi kutató. Egyes fajok képesek a nemváltásra, mások klónozni, reprodukálni tudják saját magukat. További érdekesség, hogy néhány faj a partra rakott ikrákra folyamatosan vizet köp. A kakukkharcsa a szájköltő sügérek ikrái közé csempészi ikráit, az ikrás a szájban kelti ki a kakukkharcsa-ivadékokat, amelyek elfogyasztják a később kelő sügéreket.

Urbányi Béla professzor egy, a MOHOSZ kiadásában készülő új halhatározóról, poszter-sorozatról, zsebkönyvről és mobilos halmeghatározó alkalmazás fejlesztéséről számolt be, dr. Dérer István, a MOHOSZ OHSZK főigazgatója a szépíró Zákonyi Botond horgásztörténeteinek most megjelenő gyűjteményes kötetét ajánlotta olvasnivalónak.

Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetője  akkor kapott szót, amikor Tihany közelében, egy komp mellett a nyílt vízen állt meg a százötven résztvevőt szállító hajó, hogy megkezdődhessen egy látvány-haltelepítés. A haljelöléseknek köszönhetően megtudtuk, hogy korábban egy ponty 77 kilométert tett meg Keszthelytől Balatonakarattyáig, a telepítésétől a kifogásáig eltelt alig több mint egy hét alatt.

Dr. Dérer István a halőrök napja alkalmával méltatta a legjobbakat. Egy formálódó életpályamodell egyik fontos mérföldkövének nevezte a címadományozást. Tízesztendőnyi példamutató szolgálat, szakmai és számítógépes ismeretek, meg a horgászokkal való udvarias, de egyben határozott kapcsolat, ha kell a segítségnyújtás képessége szükséges, hogy valakiből „Címzetes vezető halőr” váljék. Sok alkalmas jelölt közül négyen vehették át a címet, és egyikük az Év Halőre díjat is magáénak mondhatja. Kiss István, a Balatoni Halgazdálkodási Npzrt. legeredményesebb halőre, aki sokat tett a többi között az orvhalászat visszaszorításáért. Kovács Gábor halőri csoportvezető a Deseda-tó halőrzésének szervezése és gyakorlata mellett weblapot kezel, számtalan hazai és nemzetközi horgászverseny szervezője és irányítója. Planicska Ferenc, a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének halőre, ha kell füvet nyír, ha kell hálót húz, vagy éppen gyermekeket oktat. Az Év Halőre a lakiteleki Kerekes József lett Bács-Kiskun megyéből. Szeret horgászni, feleségével és kislányával már több családi versenyt is nyertek. Mint elmondta, amikor horgászik nem a nagyját hajtja, néhány szép kárásznak is örül. Nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy elsőként kaphatta meg ezt a címet. 27 éve halőr, amiben halász képzettsége is segíti. Örömmel tapasztalja, hogy az utóbbi időben könnyebb dolga van, kevesebb a rabsic, jobban betartják a szabályokat a horgászok. 

Részletes beszámolónk a Magyar Horgász következő számában olvasható.