ORSZÁGOS HORGÁSZREND Érvényes: 2021. január 1-től a 2021. horgászévre valamennyi, a MOHOSZ szervezeti rendszerébe tartozó horgászszervezet által horgászati célra hasznosított halgazdálkodási vízterületre, külön kikötés hiányában a helyi horgászrendek szabályozásával együttesen.

Tisztelt Horgásztársak!

A MOHOSZ közfeladat-ellátása egyaránt kiterjed a horgászokra és a horgászszervezetekre. Természetes, hogy a horgászat gyakorlása, a feltételek megteremtése során a két érdek sokszor nem teljesen egyezik, ugyanakkor vitathatatlanul közös érdek a magyar horgászvizek természeti értékeinek, halállományának megőrzése, de a vízparti környezet és a szolgáltatások fejlesztése is. E munka során fokozatosan egységesítjük a halgazdálkodási szolgáltatási és a szabályozási környezetet is, a horgászszervezetek képviselőinek konstruktív együttműködésével. A 2021. évtől így újra „visszatér” az Országos Horgászrend is, de már az új jogszabályi környezet szerinti felépítéssel és szabályozási logikával, támogatandó a halgazdálkodási hasznosítók jövőnkre vonatkozó, felelős döntéseit. 

Közös érdekünk a szabályok betartása, betartatása. Kérjük, hogy a horgászatra és a horgászat környezetére vonatkozó jogszabályok, horgászszövetségi és helyi szabályok megismerésével és alkalmazásával Önök is támogassák munkánkat, járuljanak hozzá a vizek és a vízpartok nyugalmához, további fejlesztéséhez. Őszintén bízunk a 2021. évi horgászszezon sikerében és ehhez a jó egészséget, sok szabadidőt és emlékezetes horgászélményeket kívánunk mindenkinek!

A MOHOSZ Elnöksége

I. Általános szabályozási előírások

1. A horgász a horgászat megkezdése előtt köteles megismerni és a horgászat során betartani a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.) és a végrehajtására kiadott 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (Vhr.) rendelkezéseit, valamint a helyi horgászrend szabályait.

2. A Vhr. felhatalmazása alapján a MOHOSZ jogosult a szervezeti rendszerébe tartozó horgászszervezetek számára irányadó Országos Horgászrendet (OHR) kiadni és azt köteles a honlapján közzétenni. Az OHR tételes jogszabályi hivatkozásokat nem tartalmaz, horgászati szabályai – külön hivatkozás hiányában – a Hhvtv. és a Vhr. aktuális horgászati szabályaival egyezőek.

3. A helyi horgászrend (HHR) a halgazdálkodási hasznosító (halgazdálkodásra jogosult) egy vagy több halgazdálkodási vízterületére és azon (azokon) valamennyi területi jegytípusára általánosan és speciálisan érvényes szabályok gyűjteménye, amely jogszabállyal, az OHR rendelkezéseivel és halgazdálkodási hatósági határozattal nem lehet ellentétes. Az aktuális évi helyi horgászrend kiadásának határideje a területi jegyek forgalmazásának kezdete, hatálya az aktuális évi OHR hatályával megegyező.

4. A helyi horgászrendi kivonat (HRK) az egy vagy több területi jegytípusra érvényes, a HHR szabályait személyi jogosultsági célkivonatként tartalmazó szabálygyűjtemény. Az aktuális évi helyi horgászrendi kivonatok kiadásának határideje a területi jegyek forgalmazásának kezdete, hatályuk az aktuális évi HHR hatályával megegyező.

5. Ha egy horgászegyesület úgy dönt, hogy kizárólag a jogszabályok előírásait, illetve az OHR szabályait alkalmazza, továbbá számára a Vhr. (és a halgazdálkodási hatóság) előírásai sem keletkeztetnek külön szabályozási kötelezettséget, akkor HHR vagy HRK kiadására nem kötelezett. Ez esetben a horgászszövetségi HORINFO szakrendszerben a „Helyi Horgászrend, horgászrendi kivonat” helyére az OHR töltendő fel és a területi jegy „További információk” rovatában e tényt „Ezen területi jegy esetében helyi horgászrendként az Országos Horgászrend értelmezendő” felirattal a horgászegyesületnek kötelezően szerepeltetnie kell.

6. A helyi horgászrend szabályai nem lehetnek ellentétesek a jogszabályi előírásokkal, ugyanakkor jogszabályi felhatalmazás alapján a halgazdálkodási hasznosító horgászszervezeteknek lehetőségük van szigorúbb korlátozások előírására, a halgazdálkodási hatóságoknak pedig enyhítések elrendelésére is. Ezeket a helyi horgászrendnek minden esetben tételesen tartalmaznia kell, ugyanakkor eltérés hiányában az általános (Hhvtv., Vhr.) jogszabályi előírások feltüntetése a HHR és a HRK esetében sem kötelező, mert a lényegi előírásokat a horgász fogási napló is tartalmazza.

7. A horgászat gyakorlásának alapvető feltételei közé tartozik az érvényes horgászokmányok megléte és azok a horgászhelyen történő mindenkori biztosítása.

8. A horgászokmányok közül a helyi horgászrenddel együtt értelmezendő területi jegy vásárlásával a horgász polgárjogi szerződést is köt a jegy kiadójával, s ennek keretében hozzájárul adatai hatályos jogszabályoknak megfelelő, célhoz kötött kezeléséhez.

9. A területi jegyhez kiegészítő jegy kizárólag az adott területi jeggyel el nem érhető, előre meghatározott többletszolgáltatások, vagy többlet horgászati lehetőségek biztosítására adható ki.

10. A területi jegy kiadójának előírása esetén a horgász köteles a területi jegy elidegeníthetetlen mellékleteként a helyi horgászrendet, vagy annak kivonatát magánál tartani, illetve online vásárlás esetén a területi jegyet és a horgászrendet kinyomtatás nélkül egy arra alkalmas készülék (pl. tablet, okostelefon) képernyőjén a horgászat időtartama alatt ellenőrzésre bemutatni.

11. A horgász a horgászat kezdete előtt jogosult a területi jegyen szereplő vízterület, vízterületek aktuális horgászati információinak megismerésére is. Az információszolgáltatás horgászszervezet által meghatározott és közzétett módon, illetve eseti halőri tájékoztatás útján valósulhat meg. 

12. A területi jegy kiadója a HHR, HRK esetében az évközi változtatás jogát fenntartja, de erről köteles a helyi horgászrendben megjelölt tájékoztatási módon, felületen (hirdetmény, honlap, stb.) a változást megelőzően legalább 8 nappal történő közzététellel értesíteni a horgászokat. Ha a közzététel e szabálynak megfelelően megtörtént, a horgász a területi jegy visszavonását és a vásárlástól való eltiltást megalapozó halgazdálkodási hasznosítói eljárásoknál a tájékoztatás hiányára nem hivatkozhat.

13. Ha a HHR, HRK évközi változásáról, vagy egy elrendelt eseti tilalomról a horgász bizonyíthatóan nem értesült, vagy nem lett értesítve, akkor a tárgyban felelősségre nem vonható. A horgászrend vonatkozásában a tárgyi halgazdálkodási hasznosítói szabályozáson túl bizonyítható értesítés a HORINFO rendszerben nyilvántartott e-mail címre a rendszerből kiküldött vagy a horgász személyes profiljának megnyitásakor megjelenő értesítés vagy dokumentum. 

14. A HHR vagy HRK keretében, kizárólagos OHR alkalmazás esetén pedig a területi jegyen biztosítandó a halőri telefonszám (szabálytalanságok bejelentésére) és a vízterületi, horgászszervezeti információs elérhetőség rögzítése is.

II. A területhasználatra és környezetvédelemre vonatkozó előírások

15. Az általános parti horgászatra engedélyezett szakaszokon – helyfoglalásra, foglalt helyre vonatkozó külön halgazdálkodási hasznosítói előírás hiányában – az érkezés sorrendjében bármely szabad hely elfoglalható. A külön nem kijelölt horgászhelyek közötti legkisebb előírt távolság – a szomszédokkal történő előzetes megegyezés hiányában – 5 méter. Foglalt hely horgász általi létesítése közterületen tilos, kivételt képeznek az engedéllyel rendelkező víziállások.

16. Statikus horgászhely (a készségek tervezett helyétől számított minimum 2,5 méteres körzet) halgazdálkodási hasznosítói előírás esetén csak akkor foglalható el, ha előtte az ott lévő szemét eltakarítása megtörtént.

17. A horgászhelyen a készségek bedobása, elhelyezése csak úgy történhet meg, ha az másokra nem jelent balesetveszélyt.

18. A horgászhelyen, illetve a horgászat során a természet védelmének szabályai értelmében a horgászati tevékenységen túl tilos a helyi élővilág állapotának, minőségének bármilyen megváltoztatása, zavarása, a víz szennyezése és a szemetelés bármilyen változata. A természeti és az épített környezet megóvása, a tisztaság fenntartása a használók kötelessége, kártérítési felelősség vállalása mellett.

19. Rendkívüli időjárás, árvízi készültség vagy védekezés, valamint környezetvédelmi, halegészségügyi veszélyhelyzet, halpusztulás esetén üzemeltetési szabályzat vagy hatósági határozat érvényesítése okán, továbbá a HHR, HRK időszaki, hirdetményi módosítása esetén (verseny, munkavégzés) a halőr a horgászatot, vagy annak módját átmenetileg korlátozhatja. E korlátozás lehet általános, vagy csak meghatározott területre kiterjedő.

20. A horgász halpusztulás, víz- és környezetszennyezés észlelését köteles a halőr vagy a halgazdálkodásra jogosult felé azonnal bejelenteni. 

21. A vízminőség védelme érdekében a halgazdálkodási hasznosító egyes etetőanyagok használatát korlátozhatja, vagy megtilthatja.

22. Az elvihető hal horgászhelyen történő előkészítését, konyhai feldolgozását a HHR, HRK külön engedélyhez kötheti.

23. A horgászat közben keletkezett szemét a vízparton csak az ott e célból elhelyezett tárolókba, lezárt zacskóban helyezhető el. Szemetelésnek minősül a cigarettacsikk és a szotyola-maghéj, valamint a rágó eldobása is. Kutyatartásnál a keletkező hulladék szemétként történő kezelése kötelező. A halgazdálkodási hasznosító a HHR vagy HRK keretei között rendelkezhet úgy is, hogy a keletkezett szemetet a horgászat befejezése után minden horgász köteles haladéktalanul elszállítani.

24. Mások zavarása, a túlzott zajkeltés minden formája tilos. Nyilvánvaló alkoholos befolyásoltság vagy bódult állapot esetén a horgászat folytatása nem lehetséges. Ebben az esetben a hivatásos halőr jogosult hatósági intézkedés kezdeményezésére.

25. Tüzet gyújtani csak az arra vonatkozó szabályok betartásával, illetve egyes vízterületeken csak az e célra kiépített tűzrakó helyeken lehetséges, ha tűzgyújtási tilalom nem került elrendelésre. Élő faanyag tűzrakásra nem használható. A tűzterekbe szemét nem helyezhető el, ott el sem égethető. Távozáskor biztosítani kell a tűz teljes eloltását. 

26. A kiépített partvédő kövezés, védmű nem bontható meg, a kövek ideiglenesen sem hordhatók el.

27. A vízparton – kifejezett halgazdálkodási hasznosítói, üzemeltetői engedély hiányában – csak fém és műanyag bottartó használható.

28. A vízparton, horgászterületen elhelyezett padcsoportok, esőbeállók, stégek és kikötői műtárgyak, egyéb berendezési tárgyak rendeltetésszerű használata, állagmegóvásának elősegítése a mindenkori használók kötelessége.

III. Speciális horgászrendi előírások

29. Ha a halgazdálkodási hasznosító külön, a horgászatra engedélyezett időszakokat határoz meg (nyitva tartás, éves és napi horgászidőszakok, éjszakai horgászat ideje), akkor azokat köteles a HHR vagy HRK keretében feltüntetni. A területi jegyek érvényessége kizárólag ezen időszakokon belül értelmezendő.

30. Ha a halgazdálkodási hatóság kíméleti területet határozott meg, a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírása és a kímélet időbeli hatálya a HHR vagy HRK része.

31. Ha a halgazdálkodási hasznosító saját hatáskörében horgászati tilalmi területeket határozott meg, akkor azok részletes leírása és a tilalom időbeli hatálya szintén a HHR vagy HRK része, illetve alternatív szabályozásként lehetséges a horgászat engedélyezett területeinek feltüntetése is.

32. Folyóvíz jegén horgászni minden esetben tilos. Állóvíz jegén a lékhorgászat csak ott lehetséges, ahol az nem tiltott és a jég legalább 10 cm vastag, nem olvad és nem mozog. A horgász a kivágott léket a horgászat befejezése után köteles jól láthatóan megjelölni.

33. Kijelölt szabadvízi fürdőhely (strand) területén horgászni – annak hivatalos nyitvatartási idejében – tilos.

34. A halgazdálkodási hasznosító a MOHOSZ személyi jogosultsági és tagsági-, valamint területi jegymátrix keretei között - az egyéb, jogszabály által előírt kötelező adatok mellett - valamennyi területi jegyen meg kell, hogy határozza 

a) az az érvényességi időszakot – ide nem értve a halgazdálkodási hasznosító által meghatározott horgászatra engedélyezett időszakokat –,

b) az engedélyezett fő horgászati jogcímet és személyi jogosultságot,

c) a használható horgászkészségek számát, valamint

d) azokat a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeket és víztérkódjaikat, amelyre a területi jegy érvényessége vonatkozik.

35. A horgászkészségek mellett az egyesületi tagsággal rendelkező horgász alkalmilag 1 db, maximum 1 m2 felületű csalihalfogó emelőhálót is használhat, kizárólag a számára a horgászathoz szükséges, 15 cm-nél nem nagyobb – fogható – csalihalak gyűjtésére. 

36. Halgazdálkodási hasznosítói elrendelés esetén a HHR vagy HRK kötelező része az egyes horgászati módszerek és eszközök alkalmazásával kapcsolatos korlátozások bemutatása (pl. műcsalis, behúzós-behordós módszerek tilalma vagy speciális szabályai, sleppelés, háromágú horog tiltása). A halgazdálkodási hasznosító a területi jegyen és kiegészítő jegyen meghatározottakon túl szintén itt határozhatja meg a horgászat engedélyezett módszereit és módozatait, eszközeit, valamint a haltárolás és a halvédelem kötelezően előírt eszközeit is. 

37. Minden esetben a HHR vagy HRK része az egyes halfajok kifogható mérettartományától, illetve fajlagos tilalmi idejétől való kedvezményi, illetve mentesítési eltérések azonosítása, melyeket a halgazdálkodási hatóság állapított meg. Ide tartozik a jogszabály szerinti nem fogható halfaj (pl. kecsege) horgászatának esetleges engedélyezése is. Ha a helyi horgászrendben a tilalmi idők összefoglaló táblázatban kerülnek közzétételre, akkor azokat az adott naptári évre aktualizálva kell közzétenni.

38. Szintén a HHR, vagy HRK része a halgazdálkodásra jogosult által a megállapított, jogszabályoktól eltérő bármilyen, szigorításra irányuló fogási korlátozás azonosítása (napi, heti, éves elviteli kvóták, felső méretkorlátozás, nem elvihető fajok). Ha a helyi horgászrendben speciális darabszám- és alsó-, valamint felső méretkorlátozások kerülnek közzétételre, akkor azokat lehetőleg egy áttekintő táblázatban kell közzétenni.

39. A halgazdálkodási hasznosító kizárólagos döntési kompetenciája a horgászati célú csónakhasználat, valamint a szonár (halradar) használatának engedélyezése vagy annak tiltása, illetve engedélyezés esetén a használat szabályozása. A MOHOSZ a halradar használatának engedélyezését nagyobb folyókon, 100 ha vízterületnél nagyobb állóvizeken támogatja, illetve a haszonbérletében lévő vizek esetében engedélyezi.   

40. Csónakos horgászat esetén a kikötőn és kijáratán kívül a part egyéb, szabad részeinek és más csónakoknak, valamint a vízügyi műtárgyaknak 20 méternél kisebb távolságra való megközelítését, továbbá a hely tartós megjelölését a halgazdálkodási hasznosító korlátozhatja, vagy megtilthatja.

41. A horgászat során a hely jelölésére használt eszközöket, tárgyakat a horgászat befejezése után a vízből minden esetben el kell távolítani.

42. A statikus horgászhely, a horgászcsónak (csónak esetében a partról is jól látható), folyamatos megvilágítása az éjszakai horgászat teljes időtartama alatt kötelező, kivételt képeznek a közvilágítással érintett parti horgászhelyek.

IV. Az éves összevont országos területi jegyekre vonatkozó külön előírások

43. Az éves általános országos felnőtt, az éves általános országos felnőtt kedvezményezett, az éves sportcélú országos felnőtt, az éves sportcélú országos kedvezményezett, az éves általános országos gyermek, az éves általános dunai felnőtt, az éves általános dunai felnőtt kedvezményezett, az éves általános tiszai felnőtt, az éves általános tiszai felnőtt kedvezményezett területi jegyek érvényessége a MOHOSZ hivatalos versenynaptárában szereplő összes versenypálya vízterületére is érvényes az adott versenyekre nevezettek esetében, a hivatalos edzés- és versenynapokon.

a) Az éves általános országos felnőtt, az éves általános országos felnőtt kedvezményezett, az éves sportcélú országos felnőtt és az éves sportcélú országos kedvezményezett területi jegyek érvényessége: (1) Duna folyam Győr-Moson-Sopron megyei, 1850-1770,3 fkm közötti szakasza (08-032); (2) Dunakiliti mederátvágás (08-035); (3) Duna folyam Komárom megyei, 1770,3-1708 fkm közötti szakasza (11-009); (4) Pilismaróti-öböl (11-032); (5) Duna folyam Pest megyei, 1708-1657 fkm közötti szakasza és a Szentendrei Dunaág az 1-31 fkm-ig (13-031); (6) Duna folyam fővárosi felső és alsó, 1657-1654 fkm és 1643-1630 fkm közötti szakasza (01-003); (7) Újpesti téli kikötő (01-001); (8) Duna folyam fővárosi középső, 1654-1643 fkm közötti szakasza (01-005); (9) Duna folyam Fejér megyei, 1630-1564 fkm közötti szakasza és mellékágai (07-020); (10) Duna folyam paksi, 1564-1520 fkm közötti szakasza (17-001); (11) Duna folyam Tolna megyei, 1520-1493 fkm közötti szakasza (17-002); (12) Duna folyam Bács-Kiskun megyei, 1493-1465 fkm közötti szakasza és azonos víztérkódon nyilvántartásba vett mellékágai: Móric-Duna, Simon-Duna, Hágli-Duna, Sáros-Duna, Herceg-gödör, Öreg-Cserta, Vén-Duna, Rezéti-Duna torkolatától a Csonka-töltésig tartó szakasz, Vancsura-Hókony (03-092); (13) Duna folyam Baranya megyei, 1465-1433,5 fkm közötti szakasza (02-010); (14) Kölkedi Holt Duna (02-013); (15) Külső Bédai-holtág (02-011); (16) Mocskos Duna (02-014); (17) Tisza folyó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, 744,85-494 fkm közötti szakasza (15-164); (18) Tisza folyó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felső, 494-477 fkm közötti szakasza (05-002); (19) Tisza folyó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 477-440 fkm közötti szakasza a Tiszabábolnai Holt-Tisza kifolyásától a Hejő-torokig (05-003); (20) Tisza folyó Jász-Nagykun-Szolnok megyei, 403-266,5 fkm közötti szakasza (16-225); (21) Tisza folyó Bács-Kiskun megyei, 266,5-258 fkm közötti szakasza (03-080); (22) Tisza folyó Csongrád megyei, 258-160 fkm közötti szakasza (06-003); (23) Balaton a BHNp. Zrt. által kiadott „partközeli” területi jegy érvényessége szerint, illetve az annak érvényességébe tartozó, kapcsolódó vízterületekkel együtt (14-002); (24) Kis-Balaton balatoni horgászrendben meghatározott vízszakaszai (20-019); (25) Tisza-tó (benne a Tisza folyó 440-403 fkm közötti szakasza) (10-009); (26) Velencei-tó (07-010); (27) Pécsi-tó (02-038); (28) Nagykanizsai Csónakázó-tó (20-034); (29) Ráckevei-Soroksári-Duna-ág a Kvassay zsiliptől a Tassi zsilipig, a hozzátartozó mellékágakkal és hókonyokkal (13-017); (30) Szigetbecsei-holtág (13-199); (31) Dömsödi Holt Duna-ág (13-016); (32) Duna-Tisza csatorna (13-021); (33) Dunavölgyi-főcsatorna Pest megyei szakaszai a mellékágakkal és vadvizekkel (13-019); (34) Északi-övcsatorna, XXX-as csatorna és mellékvizei (13-020); (35) Somlyó-csatorna (13-018); (36) Tassi V-VI-os vízterület (13-035); (37) Szigetközi hullámtéri ágrendszer (08-223); (38) Mosoni Duna folyó és vízrendszere (08-140); (39) Mosoni Duna-Szivárgó-csatorna (08-226); (40) Mosoni Duna a Rábca torkolattól a Kossuth hídig (08-145); (41) Mosoni Duna a győri Kossuth-hídtól a Pataházi zsilipig (08-146); (42) Rába folyó Vas megyei szakasza az országhatártól a nicki gátig a Magyarlaki-holtággal (18-021); (43) Rába folyó Győr-Moson-Sopron megyei szakasza (08-182); (44) Rába a győri MÁV vasúti hídtól a Petőfi hídig (08-183); (45) Rába a győri Petőfi-hídtól a torkolatig (08-184); (46) Ipoly folyó és holtágai, vízállásai (Istvánmajori alsó- és felső-, Pászti-, Tulipánkerti holtágak, Lókos patak, Derék patak) (12-015); (47) Dráva folyó Somogy megyei szakasza (14-012); (48) Dráva folyó Baranya megyei, 130,5-90 fkm közötti szakasza (02-002); (49) Dráva folyó Baranya megyei, 90-68 fkm közötti szakasza (02-001); (50) Mura folyó magyarországi szakasza (20-029); (51) Zala folyó a Bárándi patakig és mellékvizei (Sárvíz patak, Szévíz patak) (20-051); (52) Túr folyó 30-11 fkm közötti szakasza (15-110); (53) Új Túr folyó 11-0 fkm közötti szakasza (15-109); (54) Öreg Túr folyó 64-0 fkm közötti szakasza (15-111); (55) Szamos folyó 49-0 fkm közötti szakasza (15-107); (56) Kraszna folyó 46-0 fkm közötti szakasza (15-108); (57) Bodrog folyó országhatártól a Tiszába torkollásig (05-004); (58) Sajó folyó (országhatártól kesznyéteni közúti hídig) (05-005); (59) Sajó folyó (kesznyéteni közúti hídtól a Tiszába torkollásig) (05-006); (60) Hernád-folyó és a Kis-Hernád (Bársonyos patak) (05-007); (61) Zagyva folyó felső szakasza és mellékvizei (16-296); (62) Zagyva folyó alsó szakasza Zagyvarékas déli határától a torkolatig (16-277); (63) Tarna folyó (Szlovákia-Magyarország államhatártól kezdődően a Zagyva folyóba történő betorkollásig) (10-082); (64) Fekete-Körös folyó a román határtól Szanazugig (04-002); (65) Fehér-Körös folyó 9,28-0 fkm-ig (04-017); (66) Hármas-Körös folyó az összefolyástól a gyomai közúti hídig (04-004); (67) Hármas-Körös folyó I-II. szakasz (04-020); (68) Hármas-Körös folyó a Hortobágy-Berettyó torkolattól a 40 fkm-ig (04-005); (69) Hármas-Körös folyó a Szelevény község keleti határánál lévő gátőrháztól a torkolatig (06-005); (70) Kettős-Körös folyó 37,26-1 fkm közötti szakasza (04-016); (71) Kettős-Körös folyó az 1 fkm-től az összefolyásig (04-003); (72) Sebes-Körös folyó 58,56-1 fkm közötti szakasza (04-019); (73) Sebes-Körös folyó 1 fkm-től az összefolyásig (04-001); (74) Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös 29,2-14,826 fkm, a 7,576-0 fkm közötti és az átvágás 0-1 fkm közötti szakasza (Kákafoki-Bikazugi holtág) (04-076); (75) Berettyó folyó (04-018); (76) Hortobágy-Berettyó 59,9-54,8 fkm közötti szakasza (04-021); (77) Hortobágy-Berettyó 54,8-0 fkm közötti szakasza (04-022); (78) Hortobágy-Berettyó-főcsatorna 67-50,5 fkm közötti szakasza (09-029); (79) Maros folyó országhatártól a Tiszáig (06-004); (80) Keleti-főcsatorna 98,156-45 fkm közötti szakasza (09-039); (81) Keleti-főcsatorna 45-4,678 fkm közötti szakasza (09-104); (82) Keleti-főcsatorna 4,677-0 fkm közötti szakasza (15-043); (83) Nyugati-főcsatorna 70,25-59,58 fkm közötti szakasza (09-050); (84) Nyugati-főcsatorna 59,58-42,8 fkm közötti szakasza (09-098); (85) Nyugati-főcsatorna 42,8-0 fkm közötti szakasza (09-055); (86) Kiskunsági-öntöző-főcsatorna vízrendszer (03-051); (87) Fűzvölgyi-öntöző-főcsatorna vízrendszer (03-019); (88) Nagykunsági-főcsatorna, Tisza-tó zsiliptől a szétágazásig (16-299); (89) Nagykunsági-főcsatorna keleti ág (16-310); (90) Nagykunsági-főcsatorna nyugati ág (16-194); (91) Jászsági-főcsatorna, a Tisza-tó zsiliptől a Jászsági-főcsatorna Kisköre-Füzesabony vasúti hídig (16-298); (92) Jászsági-főcsatorna Kisköre-Füzesabony vasúti hídtól a végszelvényig terjedő szakasza (16-141); (93) Sió-csatorna 122,8-97 fkm közötti szakasza (14-025); (94) Sió-csatorna 97-82 fkm közötti szakasza (17-007); (95) Sió-csatorna 82-77 fkm közötti szakasza (17-006); (96) Sió-csatorna 77-68 fkm közötti szakasza (17-005); (97) Sió-csatorna 68-58 fkm közötti szakasza (17-004); (98) Sió-csatorna 58-0 fkm közötti szakasza (17-003).

b) Az éves általános dunai felnőtt és az éves általános dunai felnőtt kedvezményezett területi jegyek érvényessége: 43. a) pontban az   (1)-(16), (36)-(49), (93-98) számozások között feltüntetett halgazdálkodási vízterületek.

c) Az éves általános tiszai felnőtt és az éves általános tiszai felnőtt kedvezményezett területi jegyek érvényessége: 43. a) pontban a (17)-(22), (25), (52)-(79) számozások között feltüntetett halgazdálkodási vízterületek.

d) Az éves általános országos gyermek területi jegyek vízterületi érvényessége a 43. a) pont szerinti területi jegyek érvényességével megegyező, továbbá e jegyek speciálisan érvényesek a Határréti víztározóra (13-036) és a Szilas-pataki víztározóra (Naplás tó) (01-007) is.

44. Az éves általános országos felnőtt, az éves általános dunai felnőtt, az éves általános tiszai felnőtt területi jegyek esetében a Hhvtv. és a Vhr. alapján tilalmi időszakkal és napi kifogható darabszámmal is védett halból összesen 50 db, de halgazdálkodási vízterületenként maximum 25 db, az egyéb kifogható halakból 50 kg, de halgazdálkodási vízterületenként maximum 30 kg fogható ki az adott vízterületre vonatkozó HHR, HRK korlátozások figyelembevételével, valamint egy időben 2 horgászkészség, botonként maximum 2 horoggal (ide nem értve a pergető műcsalit) használható.

45. Az éves általános dunai kedvezményezett, az éves általános tiszai kedvezményezett területi jegyek esetében a Hhvtv. és a Vhr. alapján tilalmi időszakkal és napi kifogható darabszámmal is védett halból összesen 30 db, de halgazdálkodási vízterületenként maximum 15 db, az egyéb kifogható halakból 30 kg, de halgazdálkodási vízterületenként maximum 20 kg fogható ki az adott vízterületre vonatkozó HHR, HRK korlátozások figyelembevételével, valamint 1 horgászkészség, botonként maximum 2 horoggal (ide nem értve a pergető műcsalit) használható.

46. Az éves általános országos kedvezményezett területi jegyek esetében a Hhvtv. és a Vhr. alapján tilalmi időszakkal és napi kifogható darabszámmal is védett halból összesen 30 db, de halgazdálkodási vízterületenként maximum 15 db, az egyéb kifogható halakból 30 kg, de halgazdálkodási vízterületenként maximum 20 kg fogható ki az adott vízterületre vonatkozó HHR, HRK korlátozások figyelembevételével, valamint 1 horgászkészség, botonként 1 horoggal (ide nem értve a pergető műcsalit) használható.

47. Az éves általános országos gyermek területi jegyek esetében a Hhvtv. és a Vhr. alapján tilalmi időszakkal és napi kifogható darabszámmal is védett halból összesen 5 db, de halgazdálkodási vízterületenként maximum 3 db, az egyéb kifogható halakból 20 kg, de halgazdálkodási vízterületenként maximum 10 kg fogható ki az adott vízterületre vonatkozó HHR, HRK korlátozások figyelembevételével, valamint 1 horgászkészség, botonként 1 horoggal (ide nem értve a pergető műcsalit) használható.

48. Az éves sportcélú országos felnőtt, az éves sportcélú országos kedvezményezett területi jegyek esetében halelvitel nem lehetséges, valamint 1 horgászkészség, botonként 1 horoggal (ide nem értve a pergető műcsalit) használható. Ettől eltérően a pontyfogó országos bajnokságok nevezői 2 horgászkészséggel, botonként egy horoggal horgászhatnak. 

V. Halvédelmi előírások

49. A drótszák használata a hal tartására tilos.

50. A gyári műcsalik rögzítési pontok szerinti horogszámának növelése, egy horog alá újabb horog rögzítése, a külső akadás elősegítése céljából történő átalakítása tilos. 

51. Ragadozóhal-horgászatnál az indokolatlan nyeletés tilos.

52. Ahol lehetséges és szükséges, a háromágú horog, a drótelőke használata a HHR és a HRK keretében korlátozható. 

53. A horgászat során a bevetett horgászkészségeket őrizetlenül hagyni, vagy azok felügyeletét másra bízni tilos. Őrzöttnek, illetve felügyeltnek minősül a horgászkészség, ha a horgász vizuális kapásjelző esetén haladéktalanul, hangjelzéses kapásjelző esetében az észleléstől számított legrövidebb időn belül bevághat, illetve megkezdheti a hal fárasztását.

54. A kifogott hal tetszőleges megjelölése, csonkítása tilos.

A halgazdálkodási vízterületen a hal annak jogszerű kifogásával kerül a horgász birtokába. A halgazdálkodásra jogosult a hal elviteléért külön ellenértéket nem állapíthat meg. A szabályosan kifogott és így megtartott halak cseréje, illetve ezek horgászati tevékenység folytatása során történő (zárt vizeken a vízparton, horgászhelyen belüli) átadása és ajándékozása, a kifogott hal értékesítése tilos. Cserén azt kell érteni, amikor a hal már szákba (ragadozó esetén szájbilincsre) került és azt a horgász a horgászhelyén a később kifogott halra kívánná átcserélni. Átadáson ingyenes halátadás értendő egy másik, szintén horgászati jogosultsággal rendelkező, horgászatot folytató személy részére. Ajándékozáson egy horgászati jogosultsággal nem rendelkező személy részére történő átadás értendő. Értékesítésen a hal ellenérték fejében történő átadása értendő, az átvevő személyétől függetlenül.

VI. Horgászetikai előírások

55. A horgász egyéni felelőssége a választott célhalaknak megfelelő, halkíméletet is biztosító horgászeszközök és horgászfelszerelések alkalmazása, a horgászat teljes időtartama során a horgászatra alkalmas fizikai állapot fenntartása.

56. A horgász erkölcsi és etikai kötelessége más horgász segítése, a tapasztalatok átadása, az idős horgásztársak és a gyermekhorgászok támogatása.

57. Horgászcsónak, horgászhajó használata csak megfelelő sebesség megválasztásával, más horgásztársak és víziközlekedők veszélyeztetése, vagy zavarása nélkül történhet.

58. Ívási, szaporodási időszakban a partmenti sávban a sebesség megválasztásánál minden horgász felelőssége a lerakott ikrák lehetőség szerinti megóvása.

59. A horgászcsónak, horgászhajó tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy a csónak felszereltsége és műszaki állapota a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfeleljen.

60. A horgászfotók elkészítésekor ügyelni kell arra, hogy esztétikus, a hal megbecsülését is kifejező fényképek készüljenek el. A helyes fotón a háttér a víz és a vízpart természeti környezete, ahol belógó, szétdobált felszerelés, cigaretta, étel és ital, kéztörlő rongy, szemét nem látható. A horgász a halat lehetőleg térdelve, féltérden vagy guggolva; mellmagasságban és vízszintesen a halbölcső, vagy halpaplan felett tartja, de a fényképen a halvédelmi eszköz lehetőleg csak részlegesen legyen látható. A hal objektív felé történő „kitartása” nem esztétikus, a helyes távolság a súly megtartását is segítő félkarnyi. A hal legyen tiszta, így a sarat, fűszálakat, nyálkát, esetleges vért friss vízzel le kell öblíteni róla. Célszerű több fotót is elkészíteni, hogy a pislogás és/vagy a hal mozgásai kiküszöbölhetők legyenek. Nem készülhet etikus fotó cigarettával a szájban, vagy a halat ronggyal megfogva. Napsütésnél ügyelni kell arra is, hogy vaku használata nélkül a sapkát viselő horgász arca leárnyékolt marad. A fotózás során fokozottan ügyelni kell a halak kíméletes kezelésére, mozgatására, mert a nagy példányok leejtésre, nyomásra az átlagos méretű halaktól sokkal érzékenyebbek. 

A legfontosabb a hal védelme, ha a szakszerű gyors fotózás nem biztosítható, akkor a halat haladéktalanul vissza kell engedni. 

61. Terítékfotók csak kivételes esetekben, horgászversenyek mérlegelésekor és szakcikkek illusztrációjaként készíthetők.

62. Más fogott halával rekordfogást bejelenteni, illetve egyedül fényképet csináltatni etikátlan és tilos.

63. A színezett fertőtlenítők használata csak a fotózás után támogatott. Ekkor a hal minden látható sebének fertőtlenítése is ajánlott, az esetleges élősködők eltávolítása mellett.

64. A visszaengedéskor a halat csak akkor szabad elengedni, ha az már az egyensúlyi helyzetét önerőből fenn tudja tartani, valamint mozgása (szabadulási reflex) beindult.

VII. A kiemelt szabályszegési cselekmények és irányadó szankcióik

65. A halgazdálkodási hasznosító esetében a HHR, HRK jogszerű elkészítésével, alkalmazásával kapcsolatos ügyekben a MOHOSZ vagy a halgazdálkodási hatóság jár el.

66. A horgász a területi jegy jogosultjaként a horgászat megkezdésével tudomásul veszi, hogy 

a) köteles a halőri intézkedések betartására, az ellenőrzés során az együttműködésre,

b) róla - külön jogszabályi feltételek fennállása esetén - a hivatásos halőr kép-, video-, hangfelvételt készíthet,

c) jogosulatlan horgászattal, halászattal kapcsolatos bűncselekmény, a területi jegy hatálya alá tartozó vízterületeken elkövetett szabálysértés kapcsán kiszabott jogerős halgazdálkodási hatósági bírság, vagy eltiltás esetén, továbbá a helyi horgászrendben meghatározott, bizonyított szabályszegési esetekben a területi jegye visszavonásra kerülhet, illetve a területi jegy váltásától a maximum 5 évre eltiltható.

67. A Hhvtv. szerinti felhatalmazás alapján a halgazdálkodásra jogosult a visszavonást, illetve az eltiltást, mint szankciókat csak akkor alkalmazhatja, ha helyi horgászrendként az OHR rendelkezéseit alkalmazza, illetve ha azokat a HHR vagy HRK tartalmazza.

68. A halgazdálkodásra jogosultnak a helyi sajátosságok alapján lehetősége van további cselekményeket és azokhoz eltiltási mértékeket is meghatározni azzal, hogy az OHR-ben tételesen szabályozott cselekmények eltiltási mértékétől nem térhet el, illetve további cselekmények esetén az eltiltás mértéke az öt évet nem haladhatja meg.

69. A területi jegy visszavonását és a vásárlástól való eltiltást megalapozó kiemelt cselekmények és az eltiltás mértéke:

Horgászattal, halászattal kapcsolatos bűncselekmény (pl. nagy értékű lopás, orvhalászat, állatkínzás) elkövetése

3-5 év

Halőri intézkedés végrehajtásának megtagadása, akadályozása

3-5 év

Felső méretkorlátozás feletti hal élő állapotban történő elszállítása vagy annak kísérlete

Eltiltás alatt álló személy jogosulatlan horgászata

1-5 év, 

de legalább az eltiltás idejének a duplája

Felső méretkorlátozás megsértése 

1-5 év

Darabszám korlátozás megsértése

Halgazdálkodási hatóság által megállapított szabálysértés

1-3 év, de legalább az eltiltás ideje

Hal jelölése, csonkítása

1-3 év

A fogási napló vezetési szabályainak megsértése (beírt adatok meghamisítása, változtatása, hal beírásának elmulasztása)

Tilalmi idővel védett, vagy jogszabály által védettnek nyilvánított, illetve nem fogható hal megtartása

Alsó méretkorlátozás megsértése

Méretkorlátozással védett hal élő állapotban történő elszállítása vagy annak kísérlete

Egyéb, helyi horgászrend horgászati szabályait érintő szabálysértés

3 hónap-1 év

 

70. A területhasználatra és környezetvédelemre vonatkozó előírások (II.) és a horgászetikai előírások (VI.) megszegése esetén az eltiltás alkalmazása halgazdálkodási hasznosítói mérlegelés kérdése azzal, hogy az „Egyéb, helyi horgászrend horgászati szabályait érintő szabálysértés” gyűjtőkategória szerinti mértéket nem haladhatja meg, ugyanakkor a halgazdálkodási hasznosítói eljárás nem helyettesíti indokolt esetben szakhatósági eljárás, vagy feljelentés kezdeményezését.

71. A halgazdálkodási hasznosítói eljárásoknál a döntésre jogosult a szabályszegés összes körülményének ismeretében, az itt megállapított keretek között dönt az eltiltás mértékéről.

72. Az egy horgászat alkalmával elkövetett több önálló szabályszegés esetén a cselekményekre kiszabható eltiltások időtartama összeadódik, de az eltiltás maximum 5 év lehet.

73. Amennyiben egy horgász egy szabályszegés elkövetése és szankcionálása után újra elköveti bármelyik szankcionált cselekményt, a második alkalommal az eltiltás az itt szabályozottak duplájára, de maximum 5 évre emelkedik.

74. Amennyiben egy horgász a korábbi eltiltástól számított 3 éven belül újabb szabályszegést követ el, az eltiltás mértéke legalább 2 év, de maximum 5 év lehet.

75. A visszavonásra, illetve a területi jegy váltásától való eltiltásra minden esetben a tényállást és a horgászrendi hivatkozást, valamint az eltiltás időtartamát tartalmazó hivatalos halgazdálkodási hasznosítói döntéssel és az erről szóló értesítéssel kerülhet sor.

76. A halgazdálkodási hasznosítói visszavonás és az eltiltás nem helyettesíti, de nem is követeli meg a horgászegyesületi fegyelmi szabályzatokban meghatározott eljárásokat, jogkövetkezményeket.

VIII. Záró rendelkezések

77. A területi jegy kiadója, illetve a halgazdálkodási hasznosító horgászszervezet, mint jogi személy az általa kezelt területeken bekövetkezett balesetekért és károkért felelősséget nem vállal, egyben kártérítési kötelezettségét kizárja.

78. Az érvényes Magyar Horgászkártyához kapcsolódó horgász balesetbiztosítás feltételeiről a MOHOSZ ad tájékoztatást.

79. A horgászok a vízparton, horgászterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat, horgászati- és vízilétesítményeket kizárólag a saját felelősségükre használhatják.

80. Az itt nem szabályozott egyéb kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a horgászatra, a halgazdálkodásra, a hal védelmére, a környezet- és természetvédelemre, valamint a rendészeti tevékenységre vonatkozó jogszabályok és MOHOSZ szabályozások, továbbá az egyesületi fegyelmi szabályzatok előírásai és rendelkezései az irányadók.

Budapest, 2021. január 8.