Free Style Rakós botos versenyszabályzat (FSRBVSZ220114) jelen szabályzat 2022. január 14-től hatályos.) 

 

I. RENDEZÉS, SZERVEZÉS, RÉSZTVEVŐK

1. A nemzeti (országos) horgász bajnokságokat a Magyar Országos Horgász Szövetség (a továbbiakban: MOHOSZ) megbízásából a MOHOSZ Országos Versenyhorgász Bizottsága (a továbbiakban: OVHB) írja ki, s a MOHOSZ illetve tagszervezetei vagy az azokhoz tartozó horgász egyesületek rendezik meg. A MOHOSZ a Nemzeti Versenysport Szövetség tagja, az országos, illetve magyar bajnokság elnevezést csak az általa szervezett versenyek viselhetik.

2. A free style rakós botos bajnokságon való részvételnek feltétele, hogy a versenyző a jogszabályban előírt érvényes horgászengedéllyel, horgászkártyával, érvényes horgászegyesületi tagsággal, valamint érvényes versenyzői igazolvánnyal, továbbá magyar állampolgársággal rendelkezzenek. Valamennyi országos bajnokságon csakis a MOHOSZ tagszövetségeihez tartozó egyesületek tagjai vehetnek részt.

3.1. A horgászbajnokság, nyílt nevezéses verseny, melyet jelen kiírásnak megfelelően kell lebonyolítani.
3.2. A bajnokságot két szakaszban (elődöntő, döntő) kell megrendezni.
3.3 Az elődöntőket több helyszínen, 2 fordulóban kell lebonyolítani. Az elődöntő szektorait lehetőség szerint 10 fősre kell kijelölni (megszakítások nélkül, igazodva a döntő 10 fős szektor kijelöléséhez). Amennyiben a résztvevők száma nem teszi lehetővé a 10 fős szektorok kijelölését akkor, a mellékletben található szektor kiosztást kell alkalmazni. A döntőbe jutók létszáma, az elődöntők létszámának arányában alakul ki. 100% annyi, mint 40 versenyző. A döntő résztvevőinek végleges köre, az utolsó elődöntő eredményeinek ismeretében alakul ki.

3.4. A döntőt 40 résztvevővel, 3 fordulóban, négy darab 10 fős szektorban kell megrendezni. A bajnokságon a döntő három fordulójának összesített helyezési száma, illetve a döntőben fogott súly alapján alakul ki a végső sorrend. A bajnokság győztese elnyeri a free style rakós botos magyar bajnoki címet és az ezzel járó vándorserleget, melyet egy évig őrizhet.

4. A versenyeket lehetőség szerint intenzíven telepített vizeken kell megrendezni; a vízterületnek egész szélességében horgászhatónak kell lenni, a víz mélységének lehetőleg a pálya egész hosszában azonosnak, s legalább 1,20 méternyinek kell lennie. A versenypálya szélessége minimum 25 méter. A versenypálya partja lehetőleg legyen egyenes vonalú, a kialakítható horgászhelyek egyenértékűek, lehetőleg azonos feltételeket biztosítók és a lehetőség szerint megszakítás nélkül kövessék egymást. Az egyes szektorokat megszakítás nélkül, folytatólagosan kell egymás mellett elhelyezni. Ha a versenypálya megszakításokat tartalmaz, azokat egymástól legalább 20 méterre el kell választani, ettől eltérni az OVHB hozzájárulásával lehet. A versenyzők közötti növényzet magassága lehetőség szerint ne haladja meg az 1 métert.

5. Szigorúan tilos a versenyzőket elektromos berendezések (vezetékek, transzformátorok stb.) 25 m-es körzetén belüli rajthelyeken elhelyezni. Ezt elkerítéssel és figyelmeztető táblákkal is biztosítani kell. A pálya sem a versenyzők sem a nézők számára nem jelenthet veszélyforrást.

6. A kijelölt versenypályát – amennyiben azon országos bajnokságot három éven belül nem rendeztek - az OVHB legalább egy tagjának előzetesen meg kell tekintenie. A szemle eredményét a versenykiírásnak tartalmaznia kell. Halat telepíteni legfeljebb a versenyt megelőző 14 napig szabad.

7. A versenypályát a bajnokságon, oly módon kell kijelölni, a döntőkben pedig kötelezően kitűzni, hogy a rajthelyek legalább 8 m, de legfeljebb 20 m szélesek legyenek. A rajthelyeket a part vonalától mért legalább 10 m távolságban kordonnal vagy egyéb módon kell a nézőktől elválasztani. A versenyző ilyen módon kijelölt horgászhelyére a versenybírón kívül senki sem léphet be. A versenyzőnek semmilyen felszerelése nem nyúlhat túl a kijelölt horgászhelyén.

8. Az országos bajnokságokon való részvételre csak a nevezési díj befizetése esetén van lehetőség Az országos bajnokságok nevezési díjai tartalmazzák a versenyt közvetlenül megelőző hivatalos edzésnapok és a versenynapok napi horgászjegy árát is.

9. A bajnokságok időpontját minden esetben az OVHB versenykiírása határozza meg. A bajnokságok időpontját és helyszínét a MOHOSZ által kiadott lapnak, a Magyar Horgásznak legkésőbb az adott évi márciusi számában kell nyilvánosságra hozni. Ugyanekkor a hivatalos weboldalon is megjelenik. Az Országos Versenyhorgász Bizottság hivatalos lapja a Magyar Horgász és weboldala az www.nyito.mohosz.hu. Az azokban megjelenő közleményeket kell egyedüli hivatalos információként elfogadni. A bizottság www.nyito.mohosz.hu weboldalán a versenyek lebonyolításával, eredményeivel kapcsolatos hivatalos információkat a ranglista menüpont alatt (www.ranglista.mohosz.hu) jelenteti meg. A nevezési határidőt a versenykiírás határozza meg. Ezután csak az OVHB egyedi elbírálása alapján, kivételesen indokolt esetben fogadható el nevezés. A bajnokságokon helyszíni nevezés nincs. A versenykiírást egyedül az OVHB jogosult módosítani.

10. A nevezés módja: Az országos bajnokságokra a nevezésre a www.horgaszjegy.hu weboldalon a regisztrációt és a versenyzői engedély kiváltását követően kerülhet sor.

II. TECHNIKAI ÉRTEKEZLET, SORSOLÁS

11. A húzási sorrendet sorsolással kell meghatározni. Ehhez a húzáshoz ABC sorrendben vagy a regisztráció sorrendjében kell szólítani a részvevőket. A húzási sorrend megállapítása után az egyes versenyzők részére a szektorok sorsolását kell megtartani. A sorsolást a versenysport iroda egy tagja vagy megbízottja irányítja. A húzást a versenyzők saját kezűleg végzik, de a sorsolást a versenysport iroda - élő közvetítésben is figyelemmel kísérhető - on-line sorsolással is végezheti, melynek eredménye a www.ranglista.mohosz.hu oldalon is követhető.

12. A rajthelyekre történő sorsolást legalább 180 perccel a verseny megkezdése előtt kell megtartani. Minden fordulóra valamennyi versenyző számára sorsolással szektort kell húzni. Fordulónként az újabb sorsolást az előzőhöz képest fordított sorrendben kell elvégezni. A kötelező edzésnapokra a versenysport iroda által történik a helyek sorsolása és ez a pályán kifüggesztésre kerül, illetve a MOHOSZ hivatalos oldalain (web, facebook) kerül közlésre. A versenyzők a kötelező edzésnapon ezekre a helyekre kell üljenek. A kisorsolt helyeket a versenyzők egymás között elcserélhetik, ha ebbe mindkét fél beleeggyezett.

13. A bajnokságok rajthelyének sorsolásánál sorsolási rács segítségével, vagy versenyzőnkénti sorsolással helyezzük el a versenyzőket. Amennyiben valamely, vis major ok miatt nem áll rendelkezésre sorsolási rács, a hagyományos módon történő sorsolásnál a szélső helyek, de legalább az abszolút szélső helyek tekintetében kiemelt sorsolást kell alkalmazni. Ez szélenként két versenyzőt jelent. A sorsolásoknál az előző fordulók szélső helyeit húzók húznak először, a szélső helyek sorsolási számait ekkor ki kell venni, majd a húzás után visszatenni.

14. A versenypályán az 1. számú rajthelyet a vízzel szemben állva, annak bal széle felől indulva kell kitűzni, a rajthelyek a vízzel szemben állva balról-jobbra emelkednek.

15. Ha a verseny vagy forduló valamilyen körülmény miatt félbe marad, akkor a két órát meghaladó horgászat esetén szabályos fordulóként vagy versenyként kell értékelni. Egyéb esetekben meg kell ismételni a fordulót vagy a versenyt.

16. Vihar esetén a rendezők hangjelzésére a versenyt azonnal félbe kell szakítani, s a versenyzőket biztos helyre kell juttatni. Amennyiben a légköri viszonyok megjavulnak, hangjelzés után a versenyzők visszatérhetnek horgászhelyeikre s 5 perc múlva egy újabb hangjelzésre folytathatják a fordulót. A fordulót le lehet rövidíteni, ha a program nem teszi lehetővé a teljes versenyidő betartását. Abban az esetben, ha a versenyt kényszerűségből meg kell szakítani (Pl. vihar) a versenybizottság dönt. A versenybizottság érvényesnek nyilváníthatja a verseny eredményét, ha abból legalább 2 óra eltelt. A verseny megszakításáról a versenybíróság elnöke a szervező szövetség vagy egyesület főszervezőjének és a versenybíróság tagjainak meghallgatása után dönt. Ilyen esetben a jelzés gyorsütemű, szaggatott hangjelzés.

 

III. A VERSENY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI

17. A versenyeken a nevezetes időpontokat hangjelzéssel kell a résztvevők tudtára adni. A jelzés folyamatos, ideje maximum 3-4 mp, jelzésnek a hangjelzés kezdete tekintendő.

18. A versenyen versenybírót, vagy versenybírókat kell kinevezni. A versenybírók létszámát a versenybizottság határozza meg, a versenyen induló versenyzők létszámának figyelembevételével. A versenybíró(k) feladata, az etetőanyag-csali mennyiségek ellenőrzése, a versenyzők horgászatának figyelemmel kísérése, a szabályok betartásának ellenőrzése. Kötelessége a versenyzőket figyelmeztetni az észlelt szabálytalanságokra, az ismétlődő vagy súlyos szabálytalanságról értesíteni a versenybíróságot. A versenybíró az etetőanyag-csali ellenőrzésekor ellenőriz minden adalékot (beleértve földet, agyagot stb.) tartalmazó, felhasználásra kész, nedves etetőanyag és csali mennyiségét és a haltartót.

19.1. Az első jelzés a felkészülés idő kezdetét jelzi. A bajnokságot lehetőleg 10.00 órakor kell elkezdeni. A verseny időtartama 5 óra. Lehetőség szerint a kezdési időpont egyezzen meg a kötelező edzés kezdési időpontjával. Az egyes fordulók előtti felkészülési idő 90 perc.

19.2. A verseny helyszínére való megérkezéskor a versenyző felszerelését a számára kisorsolt rajthelyre teszi, de az első jelzés előtt a rajthelyre való belépés tilos. A felszerelések (horgászbotok) nem lehetnek horgászatra alkalmas állapotban. Rajthelyén belül a versenyző bárhol elhelyezkedhet. Az előkészületek során a versenyzők semmilyen segítséget nem fogadhatnak el a szektor területén belül. Bármilyen felszerelés kizárólag az etetés megkezdését jelző első hangjelzés előtt és kizárólag a versenybíró engedélyével juttatható el a versenyzőhöz. Az etetés megkezdését jelző első hangjelzés elhangzása után tilos bármilyen felszerelés átadása a versenyzőnek, kivéve a bottörés esetét, amikor valamely eltört bot helyett annak egy eleme, vagy egy másik bot a versenybíró engedélyével a versenyzőnek átadható. A versenybíró, tartalék versenyző, szomszéd versenyző, segítő (háttér) segíthet a versenyzőnek az összeragadt bottagok szétválasztásában is. A csali ellenőrzés időpontjáig a rajthelyen kívül is készíthető az etetőanyag illetve a csali, akár a versenyző, akár más személy által. Az ellenőrzésre összekészített mérőedényeket a terepviszonyok függvényében, a szektor külső határán kell elhelyezni.

19.3. Az ellenőrzés megtörténte után szigorúan tilos bármilyen etetőanyag illetve csali bevitele, ennek megszegése azonnali kizárást von maga után.

19.4. A verseny egyes fázisait hangjelzővel kell jelezni. Az egyes jelzéseknek rövidnek kell lenni, de mindig a jelzés kezdete a mérvadó. Az első jelzés elhangzása után, a felkészülési idő alatt a versenyző felszereléseit, etetőanyagait előkészítheti, a vizet bemérheti, de ehhez semmilyen segítséget nem vehet igénybe. A keverőedények mosása a verseny megkezdése előtt a rajthelyeken nem megengedett. Az etetőgombócokat csakis a rajthelyen, a felkészülési idő alatt és kizárólag az ellenőrzés megtörténte után szabad elkészíteni. A második jelzés (1:15 órával a verseny megkezdése előtt) elhangzása jelzi, hogy 5 perc van hátra az ellenőrzésig. Az ellenőrzést a verseny kezdete előtt 1:10 órával kell megkezdeni, a szektor bármely pontján, de lehetőség szerint a szektor 1-es rajthelyen. Az ellenőrzés megkezdéséig valamennyi etetőanyagnak és csalinak készen kell lennie, a haltartóknak kiterítve kell a szektoron belül a parton lenniük. Az ellenőrzés megtörténte után az etetőanyag szitálása (szitával, szákkal, merítőhálóval vagy bármilyen más módon) illetve elektromos keverővel tilos. A haltartókat csak a limit ellenőrzés után lehet a vízbe helyezni.

19.5. Amennyiben az ellenőrzés a verseny kezdete előtt 30 perccel nem történt meg, a versenyző a limit ellenőrzéshez elkészített, a szabályoknak megfelelő mennyiségű etetőanyag-csalit a rajthelyre beviheti és megkezdheti annak előkészítését az alapozó etetéshez. Amennyiben az ellenőrzés a versenyző hibájából nem történt meg, a versenyző nem horgászhat.

20.1. Az etetőanyag és csali összetételének kizárólag természetes eredetű anyagokból kell állnia. Semmilyen fémes eredetű anyag, gyurma (paszta), műcsali nem használható. Bármilyen anyagból (polisztirol, gumi, szivacs, stb.) készült műcsali (műcsonti, műszúnyog, műgiliszta, gumikukorica/kagyló stb.) használata tilos. A versenyekre a következő etetőanyag és csali mennyiségek irányadók:

Egy fordulóban, maximum 8 l etetőanyag (bekevert, áttört, kész, nedves állapotban, beleértve földet, agyagot, kukoricát, magokat, pelletet és ragasztókat, aromákat minden egyéb, a vízi környezetre és a növényzetre ártalmatlan, nem mérgező összetevőt). A bajnokságon következő élőcsali felhasználás irányadó: összesen 1 liter élőcsali (báb, csontkukac, pinki, giliszta) melyből a giliszta mennyisége maximum 0,5 l lehet (vágatlan állapotban). A versenyen szúnyoglárva (apró méretű etető és nagy méretű tűző) nem használható. A mérőedény lezárása során tilos bármilyen rögzítő segédeszköz használata. A versenyre az előkészített etetőanyagot és csalit a versenyző köteles bemutatni a versenybírónak, azt más nem mutathatja be helyette. A horogcsaliként használt kukorica-pellet a meghatározott 8 literes etetőanyag limit felett bevihető, de egy féle/ízesítésű csaliból maximum 1 dl. 

 

20.2. Az etetőanyag és csali limittől történő 10%-ot meghaladó eltérés azonnali sárgalapos figyelmeztetést von maga után.

21. A harmadik jelzés az etetés kezdetét jelzi. E jelzéstől kezdve a versenyző semmilyen dologi segítséget nem fogadhat el, kivéve az összeragadt bottagok szétszedése. A nehézetetés időtartama 10 perc. Az etetőgombócokat kizárólag kézzel szabad meggyúrni. Ez alatt az idő alatt a versenyző tetszése szerint beetethet, de kizárólag kézzel, valamint megengedett az etetőcsésze, csúzli használata. Az etetőcsésze használatánál is be kell tartani a bothosszúságra vonatkozó előírásokat, a következő szerint: az etetőcsésze külső peremével együtt mért bothossz nem haladhatja meg a bothossz limitet! Az etetőcsésze használata (és a mélységmérés) során is csak egy bot lehet a víz felszíne felett (tehát tilos egy második bot használata). Az etetőcsésze használata során a botnak a szalaggal kijelölt szektorhatáron belül kell maradnia, ez alól felmentést csak a versenybizottság adhat, a versenyt megelőző technikai értekezleten.

22. Tilos a víz felszínén úszó etetőanyagok használata.

23. A negyedik jelzés a verseny kezdetét jelzi. A verseny ideje alatt – mindennemű segítő-eszköz igénybevétele nélkül – az egy kézzel kivett etetőanyag, ragasztott csonti két kézzel is meggyúrható, amennyiben az etetőcsészével, kerül bejuttatásra. Amennyiben kézzel történik az etetőanyag, ragasztott csonti bedobása, abban az esetben csak egy kézzel megengedett azt meggyúrni. Az etetőanyag bedobásához semmilyen segítőeszközt (etetőkosár, vízben oldódó tasak stb.) nem lehet használni. E ráetető gombócokat tilos a verseny megkezdése (negyedik jelzés) előtt elkészíteni. A verseny ideje alatt, a bot csúcstagjára erősíthető mini etetőcsésze (toss pot, feedapot) használata engedélyezett.

24.1. A versenyző csak úszós felszereléssel, csak rakós bottal horgászhat, egy darab egyágú szakáll nélküli (barbless) horoggal. Más módszerek használata még edzésnapokon is tilos! A versenyzőnek korlátlan számú botja lehet előkészítve, de egyszerre csak eggyel horgászhat. Az úszó kisúlyozásához szükséges nehezék tömege nem lehet az úszó teherbírásánál nagyobb. A horogra tűzött csalik feltűzve és hajszálelőkés csalizási módon egyaránt használhatók, de tilos a csali ragasztása, egybeolvasztása. Horogcsaliként és etetésre pelletet lehet használni. Az úszó kisúlyozásához szükséges nehezék tömege nem lehet az úszó teherbírásánál nagyobb. Főszabályként a főólom nem érheti a mederfeneket, a teljes súlyozás legfeljebb 10 százaléka ugyanakkor mederfenéken lehet, de csakis oly módon, hogy nem akadályozhatja az úszó, illetve a szerelék természetes, szabad mozgását. A „visszatartás” elengedése után az úszós szereléknek vissza kell nyernie folyamatos mozgását. Abban az esetben, ha a versenybíró a 24.1.–25. ponttal kapcsolatos szabálytalanságot tapasztal vagy figyelmét ezzel kapcsolatos szabálytalanságra hívják fel, jogában áll a szereléket vagy bothosszat azonnal megmérni anélkül, hogy megvárná a forduló végét. Ebben az esetben a versenyzőnek tilos a szereléket módosítania (úszópozíció megváltoztatása, súlyozás módosítása, előke elszakítása stb.) Mind az ellenőrzés megtagadása mind pedig a szerelék módosítása esetén a versenybizottság elbírálására van szükség, szabálytalanság esetén a versenybizottság a versenyzőt kizárja.

24.2. Tilos a halradar használata. A verseny alatt a mobiltelefon, a walkie-talkie és a fejhallgató használata tilos.

24.3. A felkészülési időben, a verseny ideje alatt a mérlegelés befejezéséig a horgászatra kijelölt boxban dohányozni tilos!

25. A botok maximális hossza: 11,50 m

26. Az értékelhető halfajok: Ponty, kárász, compó, márna, tokfélék és amur. A fogás akkor is érvényes, ha a horog nem a hal szájába akadt, de tilos a jellegzetes „gereblyézés”.

27. A merítőszák használata megengedett, de a szákolást csak a versenyző végezheti segítség nélkül és csak a partról. Damilos szákfej használata tilos, kizárólag halbarát (fish friendly, gumi, soft mesh) merítőfej használható.

28. A versenyzők legfeljebb 1 méter széles és 1 méter hosszú stéget használhatnak, ezt úgy helyezhetik el, hogy az a víz fölé nem nyúlhat be, a stég lába nem lehet a vízben. A víz és a partviszonyok figyelembevételével azonban a versenybíróság dönthet úgy, hogy a stég részben, vagy teljes egészében a vízben áll.

29. A versenyzők horgászat közben nem állhatnak a vízben és lábuk a ládájukon ülve sem érhet a vízbe (kivételt képez a változó vízszintmagasságú pálya, de a verseny kezdetekor ebben az esetben is e szabály vonatkozik).

30. A versenyzők rajthelyüket nem hagyhatják el. Amennyiben ez mégis elkerülhetetlen, (pl- egészségügyi okok, dohányzás tartozik ebbe a körbe, de a hal fárasztása nem!) kötelesek azt előzetesen a versenybírónak vagy szomszédjuknak bejelenteni.

31. A fotóriportereknek, film-, vagy TV operatőröknek csak fényképezés céljából – lehet belépni a szektorba, de csak a versenybizottság és a versenyzők együttes hozzájárulásával.

32.1. A versenyzők kötelesek a kifogott halak élve tartásáról gondoskodni, ezért minimum két darab haltartó használata kötelező! A kerek haltartók esetében legalább 40 cm átmérőjű, szögletes haltartók esetében legalább 50 cm átlójú és 3,5 méter hosszú, aprólyukú szákot kell használni. Ha a verseny során a kifogott halak becsült összsúlya a 20 kg-ot meghaladja, akkor a második-harmadik etc. haltartó használatának megkezdése kötelező. Minden haltartó külön kerül mérlegelésre, és bármely haltartóban 20 kg-ot meghaladó zsákmányt mérlegel, úgy csak 20 kg írható be a mérlegelő lapra. A haltartót a lehetséges legnagyobb hosszában (de legalább 1,5 m hosszúságban) kell a vízbe helyezni. A nagytestű halak védelme érdekében minimum 2 db pontyzsák megléte kötelező. A nagytestű halak (5 kg feletti), valamint az amurok mérettől függetlenül történő azonnali mérlegeléséről a versenybizottság dönthet, ezt a versenyzők tudomására kell hozni a versenykiírásban. A pontybölcső vagy ehhez hasonló peremmel ellátott, a halak biztonságos elhelyezését garantáló matrac használata nagytestű, - 5 kg-ot meghaladó - halak esetében kötelező.

32.2. A haltartóba semmilyen nehezék nem helyezhető el.

32.3. A halakat a szemgödrükbe nyúlva kiemelni tilos! A halakat kíméletesen kell a horogtól megszabadítani. Tilos a szándékos ún. rázás, valamint a horog erőszakos kiszakítása. A halak bármilyen megcsonkítását szankcionálni kell. A kifogott halakat a merítőszákkal kell a haltartóba helyezni.

33. A saját szektort elhagyó, szomszéd szektorban fárasztott halak az eredménybe beszámítanak, akkor is ha a két versenyző zsinórja összeakadt, de a szákolás pillanatáig a két összeakadt szerelék szétvált. Abban az esetben, ha a két összeakadt szerelék külső behatás nélkül nem válik szét a szákolás pillanatáig, akkor a fogott halat, vagy halakat azonnal vissza kell helyezni a vízbe. Ennek be nem tartása, illetve a kétséges halnak a haltartóba való helyezése azt vonja maga után, hogy a haltartószák legnagyobb halát (halait) külön meg kell mérni, súlyukat feljegyezni a mérlegelési lapra. A versenybíró joga, hogy az így fogott halnak az eredménybe való beszámításáról vagy figyelmen kívül hagyásáról döntést hozzon.

34. Az ötödik jelzés arról tájékoztat, hogy már csak 5 perc van a verseny idejéből.

35. A hatodik jelzés a verseny végét jelzi, amikor a horgászkészséget azonnal ki kell emelni a vízből. Csak e jelzés megszólalásáig kifogott hal kerülhet értékelésre. Kifogott halnak tehát az a hal tekinthető, amely a jelzés megkezdésekor már a part vonalán belül, a horgász birtokában van.

36. A mérlegelést legalább 2 főből álló mérlegelő bizottságnak kell végezni. A bizottság egyik tagja a versenybíró. Az egyik bizottsági tag a mérlegelési jegyzőkönyvet vezeti. A mérlegelésig a halakat a versenyzőnek a vízben kell tartani és a haltartó szákban kell hoznia a mérlegeléshez.

37. Mérlegeléskor – a 33. pontban szabályozottak kivételével- kizárólag a zsákmány összsúlyát állapítják meg, ettől még kívánságra sem lehet eltérni. Az eredményt grammokban kifejezve, a mérleg pontosságának megfelelően kell feljegyezni.

38.1. A kifogott halakat minden esetben le kell mérlegelni, a kifogott halak mérlegelés előtti visszaengedése tilos!

38.2. Amennyiben a versenybíró úgy ítéli meg, a versenyző köteles a mérlegelés előtt a zsákmányt a szennyeződésektől (pl. hínár, kukorica, csonti etc.) megtisztítani.

39.1. A versenyzőnek a mérlegeléskor jelen kell lennie, a versenydokumentumot aláírásával kell igazolnia, s a mérlegelés befejezéséig a saját rajthelyén belül kell tartózkodnia. A halakat a mérlegelés megkezdéséig a vízben, haltartó szákban kell megtartania, majd a haltartót a mérlegelés megkezdésekor a szektorbíró jelzésére kell kivenni, s a mérlegelést követően, szintén a versenybíró jelzésére a versenyző köteles a halakat óvatosan visszahelyezni a vízbe, és szabadon kell őket bocsátani (kivéve a szervezők által meghatározott eseteket). A horgásznak ellenőriznie kell a mérlegelést, majd a kifogott halak súlyát rögzítő dokumentumot aláírásával igazolnia. A mérlegelést és az annak eredményét rögzítő versenyzői igazolást követően a súlyra vonatkozó semminemű reklamáció nem fogadható el.

39.2. Teríték fényképezésére a halak védelme érdekében kizárólag „soft-mesh" (tehát nem damilos) szákfejben, vagy egyéb esetileg meghatározott, halkímélő tartóban van lehetőség.

40. Az egy szektorba tartozók fogását csakis azonos típusú, a mérlegelés megkezdése előtt bemutatott és hitelesített mérleggel kell és szabad mérni. Ha időközben technikai hiba okán mérleg-, vagy elemcserére lenne szükség, e mérlegek egymással azonosnak minősülnek.

 

IV. VERSENYBÍRÓK

41. A versenyen a szervezők kötelesek versenybírókat kijelölni, akik a versenybizottság által kijelölt területen kell tartózkodjanak, és figyelemmel kísérik a versenyt.

42. A versenybírók kötelessége a versenyzőket figyelmeztetni az észlelt szabálytalanságokra. Az ismétlődő vagy súlyos szabálytalanságokról kötelesek a versenybizottságot értesíteni. A csapatvezető vagy edző a versenybírónak tehet észrevételt.

43. A versenybizottság minimum 3 maximum 10 tagból áll. A technikai értekezleten ismertetni kell azt a helyet vagy telefonszámot, ahol a versenybíróság egy tagja állandóan elérhető.

44. Reklamációt vagy óvást be lehet jelenteni szóban is, de a verseny befejezését követő egy órán belül írásban is be kell nyújtani. Az értékeléssel kapcsolatban, annak közzététele után 30 percig van helye reklamációnak. Valamennyi benyújtott óvás esetén, egységesen 6000 Ft összegű kauciót kell befizetni. Amennyiben az óvást a versenybizottság megalapozottnak találja, a kauciót a reklamáló visszakapja, amennyiben nem, akkor a kaució verseny költségvetését illeti.

45. A versenybizottság határozattal intézkedik az óvások elbírálásáról, valamint a bírói bejelentésekről.

 

V. SZANKCIONÁLÁS

46. Azonnali sárgalapos figyelmeztetést von maga után a 20.2, 24.1, 24.3, 32.3, 38.1 pontok megsértése. Az egy verseny alatt kapott két sárgalap azonnali kizárást von maga után.

47. Kizárás a, 24.2., pont megsértéséért illetve az a) pontban felsoroltak ismételt megsértéséért. Az a versenyző, aki a kiírásban meghatározott időpontig nem regisztráltatta magát, a kötelező edzésen nem jelent meg, vagy maga helyett nem állított olyan személyt, aki a kötelező edzést végighorgászta volna, a versenyen nem indulhat.

48. A kizárt versenyző a szektorban induló versenyzők számánál 1-el nagyobb helyezési számot kap. A szektor többi versenyzője megtartja a versenyben elért helyezési számát.

 

VI. ÉRTÉKELÉS

49. A versenyeken fordulónkénti rangsorolt értékelést kell készíteni. Az egy szektoron belül azonos fogási eredményt elérők olyan helyezési számot kapnak, amely az így elérhető helyek átlagával egyenlő. A nullázó versenyzők valamennyien a szektorban helyezési szám nélkül maradt helyezések átlagával azonos helyezési számot kapnak. (Példa: 10 fős szektorban 5 helyezett mellett 5 nullázó, ez utóbbiak mindegyike (6+10):2= 8 helyezési számot kap. Egyetlen nullázó vagy a fordulóban részt nem vevő, hiányzó versenyző a szektor legmagasabb rajtszámának megfelelő helyezési számot kap.

50. A verseny értékelésekor a legkisebb helyezési számmal rendelkező versenyző a győztes. Azonos helyezési szám esetén az összességében fogott halak nagyobb súlya dönt. Ismételt egyenlőség esetén egy fordulóban elért legnagyobb súly dönt (például két azonos helyezési összpontszámot elért versenyző fogása fordulónként: 6+4=10 kg, illetve 3+7=10 kg, nyertes az, aki a 7 kg-os eredményt érte el). További egyenlőség esetén a fordulók összesített rajthelyszámának nagyobb összegével rendelkező a győztes.

51. Az értékelés összeállítását az Versenysport Szakszövetségi Iroda egy tagjának jelenlétében kell végezni, aki egyúttal a versenybizottság elnökével együtt hitelesíti az eredményt. Aláírása nélkül az eredmény nem véglegesíthető. Minden elődöntő, és a döntőn az első három helyezett serleg vagy/és érem díjazásban részesül.

VII. HIVATALOS EDZÉS, VERSENYDOKUMENTUM

52. A versenypályán lehetőleg 2 nappal a bajnokság kezdete előtt naponta 10.00 órától biztosítani kell az edzési lehetőséget. Közvetlenül a versenyt megelőző napon a versenypályán az edzést 15.00 óráig lehet folytatni, ettől csak az OVHB döntése alapján lehet eltérni. Ezen időpont után a versenypályán nem szabad horgászni, és a versenypályát 17:00-ig el kell hagyni. Ez az edzés minden bajnokságon kötelező, ettől eltérni nem lehet. A versenyen a kötelező edzésnapra sorsolással kell biztosítani a helyeket. (esetleg – a két fél közös megállapodásától függően – helycsere lehetséges). Esetleges, az OVHB által elfogadott akadályoztatás esetén a versenyzőnek gondoskodni kell az így megüresedett hely etetéséről.

53. A versenyek két legfontosabb dokumentuma a versenykiírás és a jegyzőkönyv (versenyértékelés). A jegyzőkönyv két része a mérlegelési irat és az eredményösszesítés.

54. A versenyszabályok módosítására csak két, szakágankénti versenyidőszak közötti időben kerülhet sor.

55. A jelen szabályzatban nem érintett kérdésekben az OVHB állásfoglalásai a mérvadók.

A jelen versenyszabályzatot a MOHOSZ Országos Versenyhorgász Bizottsága 2023. január 24-i ülésén fogadta el.